Ha ennyire különbözünk (vagy épp ennyira hasonlítunk) a párommal, lenne közös jövőnk?
Páromnak és nekem is nagyon nehéz természetünk van. Ő nem képes vagyis nagyon nehezen képes alkalmazkodni, egy kapcsolathoz. Nem lehet vele megbeszélni a konfliktusokat, mert azt gondolja majd meguktól megoldódnak. Kapcsolatunk elött a csajozás volt az élete, állandóan flörtölt, próbál miattam változni de azért néha vannak gondok. Én ezért nem bízom meg benne, állandóan féltékenykedek. Hisztis vagyok. És nem bírom elviselni,ha nem nekem van igazam. Életfelfogásban is különbözünk. Az érzelmeinket nehezen mutatjuk ki, a másiktól várjuk először. És egyikünk sem enged. (Vagyis nagyon nehezen az, aki megbántotta a másikat.)
Beszélgettünk erről, arra jutottunk hogy sokkal nyugodtabb lenne az életünk külön. Hogy amióta megismertük egymást neki változnia, alkalmazkodnia kell. Nekem meg állandóan gondjaim vannak vele, mert mindig történik valami az életünkben. A nagyon boldog és a nagyon rossz (ideges időszakok) váltakoznak.
De mégis együtt vagyunk. Ilyenkor mivan?
Egyikünk sem akar szakítani, mert szeretjük egymást, jó együtt, de szerintetek van így jövőnk?
Akkor van jövőtök, ha ezért a kapcsolatért mindketten nagyon sokat tesztek.
Mi is kb. ennyire ellentétesek vagyunk (bár inkább már csak voltunk) a férjemmel. Viszont szeretjük egymást. Rájöttünk, hogy ha csak magunkra gondolunk, nem fog menni. Azóta megdolgozunk a kapcsolatunkért. Sokat. De megéri.
Hú, hát ez alapján egyikőtökkel se kezdenék ki. :D
Ha tényleg szeretitek egymást, akkor tegyetek a kapcsolatotokért.
Nagyon egyszerű: kompromisszumok. Nem tudom mióta vagytok együtt, de egy idő után már kiismeritek egymást, hogy mit hogyan kell kérni/mondani ahhoz, hogy a másik megértse, de ne sértődjön meg stb.
Én is nagyon nehéz természetű vagyok, olyan vagyok mint a párod, csak én lány. És nálunk a barátom a féltékenykedő inkább. De 10hónap alatt rengeteg veszekedés árán megtanultuk kezelni ezt, és most minden működik rendesen. Csak idő kérdése. Persze ehhez az is kell, hogy ő is meg akarja oldani a felmerülő problémákat.
És nem bírom elviselni,ha nem nekem van igazam.
ezt felejsd el,nem ez de eggyik kapcsolatod sem fog mukodni ha ilyen a felfogasod.
Szerintem hülyeség lenne ezért a kapcsolatért bármit is tenni!Ti annyira különböztök,olyan gyökeres ellentéteitek vannak hogy teljesen le kéne vetkőznötök a személyiségetek hogy együtt maradjatok!Azt meg nem szabad!Hidd el te is fogsz olyat találni aki szeretni fog a nyavajáiddal együtt,meg neki is meg lesz az ellenfele,de felesleges húznotok egymás idejét!
Hogy lásd miről beszélek,nekem 17 évesen volt egy ugyan ilyen kapcsolatom,halálosan szerelmes voltam!Mellette akartam leélni az életemet!Azt hittem majd miattam megváltozik,majd miattam más lesz,hogy felhagy a motormániával,hogy majd végre kimutatja mennyire szeret stb stb....de semmi....3 évembe telt mire ki bírtam lépni abból a kapcsolatból és további 2 évig még hiányoltam is!Szóval 5 év kín szenvedés jutott mert makacs vagyok mint az öszvér!
Aztán hagytam kis időt magamnak,átgondoltam a dolgokat,egyedül voltam,éltem!Rájöttem hogy szép volt,jó is volt(néha),de még egyszer soha többet és eldöntöttem hogy igen is kapok egy olyan embert aki hozzám tartozik,aki a másik felem!Hát ez az ember ma már a vőlegényem és csak pislogok hogy lehetséges kiegyensúlyozottan és állandó harcok nélkül is együtt élni a másikkal!:)Áldom az eget hogy azt a kapcsolatot végig csináltam,mert tudom hogy a párom a világ legjobb embere és úgy szeretjük egymást ahogy vagyunk!:)
24/L
Kompromisszumot kell kötni mindkettőtöknek.
Az idő meg majd eldönti, hogy van-e jövőtök együtt.
Mi ezt nem tudjuk megmondani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!