Ha már régota depressziosak vagytok érdemes meglépni ezt,?

Szerintem olyan 5-6 éve depresszios vagyok .De igazán csak akkor estem bele mikor 2 éve megismertem a barátnömet ,nagyon szerettem de sajnos megcsalt akivel csak lehetett .De még mindig szeretem annak ellenére hogy 1 éve már nem láttam.24 leszek nemsokára ,már sokszor irtam ide hasonlo kérdéseket csak most kicsit változott a helyzet.Mivel roszba vagyok a szüleimmel vgyis legjobban apámmal ,akivel kerüljük egymást ,mert miota élek mindig csak rámbeszélt kiabált vagy elmondott minden szerencsétlen hülyének .Ha segitettem neki itthol álandoan kiabált hogy ez igy -ez ugy nem jo -szerencsétlen béna vagyok .szinte soha sem volt egy jo szava hozzám .Nah meg a veszekedései anyámmal álandoan .Végülis engem hátráltatott mindenbe semi olyat nem engedett meg amivel elöbbre juthattam volna .Soha sem állt ki mellettem .Aztán történt olyasmi ami miatt többet nem szoltam hozzá és azota kerülöm is .Anyám persze mindig rá hallgat bezzeg amikor verést kapott töle akkor tudott ellene mondani.Viszont tudom már akkor el kellett volna mennem othonrol amikor lehetett de sajnos pénz nélkül hova ?Hát sikerült most félretennem annyi pénzt amiböl léphetnék ,ugymond kinéztem az ujságbol egy külföldi állást -szállodai mosogatot ,de azt mondják tuti átverés ,ugyhogy most nemtudom mit csináljak ,ahol dolgozom ott alig keresek valamit és szinte el is költöm a semmire.De ha nem lépek akkor nem tudom mi lessz velem ,egésznap a szobámba vagyok kerülöm apámat nincs kedvem meg csak alszom .Ugy érzem muszály tennem valamit de belül mindig arra gondolok hogy ugyse sikerül mert egy szerencsétlenség vagyok ,sajnos ez maradt meg bennem apám által .Nem tudom mit tegyek a tanácsotokra lenne szükségem .És léci csak normális válaszokat irjatok .mert jol jönne pár tanács és köszönöm hogy elolvassátok...