Ilyen esetben, mit éreznétek?

Irigyek! :))

Ennyi!

Irigyek is, meg ők még gyerekesek. Korodhoz képest nagyon dzépen kötöd össze a szavakat versé.

Én ugyan verseket nem írtam, de nekem is évekkel később mondták a volt osztálytársaim, h velem azért volt nehéz nekik beszélniük, mert sokkal érettebb felfogású voltam náluk. Persze ez idővel egy szintre került.

Inkább ne pazarold rájuk, olvastasd el olyanokkal, akik értékelik. Ettől még lehettek barátok.

Szerintem is irigyek.

Én a rajzolással vagyok így! Amikor büszkén mutogatom a rajzaimat, mindenki csak annyit mond hogy: Aha szép!

De, bezzeg amikor rajzolok valami gagyit és szomorúan mutatom hogy: Nézzétek de rossz lett. És össze akarom gyűrni, akkor mindenki mondja hogy: jajj! nem is lett rossz nehogy összegyűrd!

Úgy hogy ezt én sem értem :S

Amúgy nincs valami weboldalad? A verseidről?

Én is szoktam verseket írni, főleg mikor magam alatt vagyok. Máskor nincs ihlet :) Akkor általában tetszenek, később már kevésbé. Nemrég visszaolvastam párat - érfelvágós borzalmak :D Barát, akinek a véleményét kérdezem, megmondja, ha nem tetszik neki. Én meg morcogok egy kört, mert amúgy is épp padlón vagyok, de legalább nem színleli, hogy tetszik neki.

Azon felbuzdulva, hogy írok verseket, kért már más tőlem véleményt a saját versére. Hát, egyrészt nem értek hozzá, másrészt meg kicsit kínos megmondani, hogy nem tetszik. És megkérdezik, hogy miért nem. És nem tudom. Csak. Elég válogató vagyok verstéren :)