A barátom nem szereti anyukámat, nekem viszont ez nem szimpi, mit tegyek?

Nem lehet, hogy anyukád érzi rajta, hogy nem igazán tiszteli őt? És emiatt bizalmatlan.

Egyébként az jó, hogy vele szemben inkább anyukád oldalára állsz. Sokan képesek pár haver miatt is a szülő ellen fordulni, vagy hasonlóan tiszteletlenül viselkedni. Ha választás elé kerülsz véletlenül (ne legyen így), akkor a család egy biztos pont, a fiúk meg nem feltétlenül.

Most ezzel a kommenteddel ütöd azt amit előtte leírtál. :) Úgyhogy erre, én így nem tudok válaszolni, mert most azt írtad, hogy milyen sokat vagytok együtt elmentek ide-oda, előtte meg ezt -> de nem engedi, hogy hétköznap találkozzunk, ha sok a tanulnivaló másnapra, és hétvégén is csak 1-2 órára találkozhatunk.

Nekem ez így magas. :)

Más sem találkozik többet?! Gondolod?

2 éve jöttem össze a párommal, akkor még gyorsétteremben dolgoztam (nem az iskolában ültem napi 6-8 órát) 30 km-re laktunk egymástól, mégis mindennap munka után fogtam magam, utaztam 1,5-2 órát át a városon, csak hogy vele legyek kicsit, mert ő sokáig dolgozott. Én délelőtt kezdtem a 8-10 óra melót, ő délután. Estére hullafáradt voltam, mégis megért ennyit nekem 1 közös óra. Ez szerelem. A tiétek nem az.

utolsó: Ugyan már, ne mondjuk meg látatlanban, hogy mi a szerelem, és mi nem az, főleg ne ennyiből. Most írta, hogy a suliban is együtt vannak. Ha te a munkahelyen együtt lettél volna a pároddal, biztos nem erőlteted azt a plusz 1 órát.

A kérdezőnek: szerintem anyukádnak van igaza, különben is mindjárt itt a nyári szünet, és többet lehettek együtt, most meg figyelj a tanulásra. szép dolog a szerelem, de más is van a világon.

Bocsi, az előbb véletlenül küldtem el...

Szóval ismerős a helyzet...tudod ennyi idősen pont ez volt a szitu nálunk is. Hálás vagyok a páromnak, hogy kibírta ezt az időszakot is, nem lehetett könnyű neki.

Szóval kezdve ott, hogy ha elmentünk valahova együtt, a társaságból tuti én voltam az első aki felálltam, mert haza kellett menjek. Hétköznap fél órát találkozhattunk (15 percre lakunk egymástól). Hétvégén este 9 ig kb du 6-tól, de az is mindig fel volt jegyezve a nagykönyvbe, hogy mit tudunk mi annyit mind csinálni együtt...

Amikor a párom nálunk volt anyukám kb 10 percenként benyitott a szobába, valamilyen hülye indokkal, eszébe jutott valami, hallottam-e hogy, éhesek vagyunk-e, mi főzzön ebédre, és ezer ilyen...

Ha este 9 kor (18 évesen) nem voltam otthon akkor már csörgött a telefonom...

A párom néha tett megjegyzéseket, elismerem, de megértem. Én egyáltalán nem helyeseltem anyukámnak a pórázos módszerét, jó tanuló voltam 12-ben diplomát is kaptam, leérettségiztem stb.

Az a helyzet, hogy ez amit csinálsz nem kapcsolat. Az, hogy hétvégén találkoztok egy órát még nem kapcsolat. Oké az, hogy nem aludhattok együtt egy dolog, lehet, hogy 2 hónap után még nem is időszerű...de az, hogyha végeztél a leckével miért ne találkozhatnál a barátoddal, nem világos számomra. Természetesen ne menjen a tanulás róvására!

Egyébként beszélj a barátoddal is, mondd el neki, hogy vegyen vissza a stílusából...anyukád mindig az anyukád marad, tisztelnie kell, neki köszönheti, hogy olyan vagy amilyen.

Az én párom sosem bántotta anyukámat, igaz néha elnevettük a dolgait, de annyi....Én is nagyon tisztelem a párom szüleit és soha semmilyen körülmények között nem mondok rájuk semmit, jót, vagy semmit...

Egyébként mi túl éltük ezt az időszakot, komoly, kiegyensúlyozott párkapcsolatunk lett...4 éve együtt vagyunk. Szóval ezt is el lehet viselni, de ahhoz a fiú nagyon kell Téged szeressen. Azt amit a párom kibírt kevesen bírnák ki...

És neked még egy jó tanács: Előbb utóbb majd el kell döntened, hogy a párkapcsolatod vagy a szüleid a fontosabbak. Nem azt mondom, hogy választanod kell, de kell majd egy sorrendet felállítanod, mert egész életedben nem felelhetsz meg mindenkinek...

21-L

különben nem vezet sok jóra a kapcsolatunk. Mit tegyek?

Heti 1-2 óra találkozással sehova nem fog vezetni a kapcsolatotok, ez nem is kapcsolat.

Így már érthető minden, csak egyszerűbb lett volna ha az elején beleírsz minden lényeges dolgot, hogy ne legyen belőle félreértés. :)

Hallgass anyukádra!