Mit szólnátok egy házassági ajánlathoz 21 évesen, egy majdnem dupla ennyi idős férfitől?

Én semmiképpen sem köteleződnék el. Egy nálam 21 évvel idősebb férfi számomra semmit nem adhat, amire szükségem lenne, kivéve a pénzt, de ez alapján viszont nem választok társat. Nekem fontos az, hogy hosszú távon mellettem maradjon (márpedig a 21 év különbség nélkül is a férfiak korábban halnak sajnos), hogy együtt éljük meg az életet, ne függjünk egymástól és egyenrangú partnerek legyünk. Egy férfi, aki kétszer annyit élt, mint én, nem egyenrangú partner: inkább olyan, mintha gondviselő lenne, aki egyengeti az ember útját. Ha pedig értelmi értelmi-érzelmi-tapasztalati szinten mégis egy 21 éves felfogásához lenne hasonló, akkor meg nem tudnám tisztelni..

Ráadásul ez az "alapvetően jól kijövünk, alakul a szerelem" sem tűnik számomra úgy, hogy belehalnál, ha nélküle kellene élned, szóval ha nem felel meg az elvárásaidnak, akkor még most kellene lépned, mielőtt tényleg beleszeretsz, és magadban vívódj éveken keresztül, hogy valóban akarsz-e így élni, vagy nem.

Ő lenne az első férfi, aki komolyan közelít feléd? Mert csak ebben az esetben tudom elképzelni, hogy komolyan gondolkodj a házasságon.. Egyébként nyilvánvaló, hogy ő szeretne elvenni téged, hiszen fiatal vagy, simulékony, tapasztalatlan: könnyűszerrel alakíthat harmonikus házasságot a kapcsolatotokból, ami nagyon kényelmes helyzet lenne neki. Neked azonban nem biztos..

Ha részedről még csak alakulóban van a szerelem, ez gondolom számodra nagyon korai.

Persze azt is megértem, hogy ő meg már családot szeretne, hiszen 40 év körül jár, ez természetes.

Minden attól függ, hogy te hogyan állsz a dolgokhoz.

Ha már úgy érzed, kiélted magad és 3-4 éven belül úgy képzeled a jövődet, hogy lesz egy babád, akkor maradjatok együtt, költözzetek össze (idővel), legyetek együtt és a 3-4 év leteltével már készen állhatsz ezekre.

Ez nem rövid idő, ezalatt még te is kialakíthatod a saját egzisztenciádat.

Beszélj a pároddal, mondd el neki, hogy ez még korai, de nem zárkózol el a dolog elől, csak még egyenlőre legyetek ketten, csak éljetek együtt.

Így mindketten megtapasztaljátok azt is, hogy milyen a másikkal és ha együtt lesztek 4 év múlva, akkor jöhet a házasság és a baba, ha meg nem lesztek együtt, akkor jobb, hogy most nem siettétek el a dolgot, mert válás lenne a vége.

Ha viszont teljesen elzárkózol tőle, hogy 4 év múlva családot alapítsatok és nem így képzeled a jövődet, akkor inkább szakítsatok, így ő is megtalálhatja a párját, aki arra vágyik mint amire ő és te is találsz valakit, akivel távolabb tervezitek ezeket a dolgokat.

L/24

"Én mindig úgy képzeltem el a jövőmet, hogy valakivel közös erőből felépítem az egzisztenciámat"

milyen jó, én is így gondolom. :D ezért sem vonzanak az idősebb hapsik. a barátom egyidős velem, és már most épül az egzisztenciánk.

ha nem vagy szerelmes belé, és nem tudod hosszú távon elképzelni az életedet vele, akkor semmiképp se menj hozzá.

de ha a fent leírt gondolat olyan fontos neked, akkor miért kezdtél egy apádkorú férfival? nem bántásból, csak érdekel.

3 évvel vagyok nálad idősebb, pont annyi voltam mint te, mikor összejöttünk a párommal. én már előtte is úgy terveztem az életem, hogy nem fogok 30 éves koromig keresgélni, tehát 3-5 éven belül családot alapítunk. ha te is hasonlóan gondolkodsz, akkor ne pazarold az idődet egy olyan férfira, aki neked nem perspektíva.

szerintem inkább keress egy korodbeli komolyabb fiút, mert ennek így nem lenne jó vége...

Elfogadnám!

Egyrészt mert jól kijöttök, másrészt az már tuti nem fog félrekúrni és megvan a háttere is.

Továbbá ha 20 év múlva esetleg beadja a kulcsot akkor te még mindíg ott leszel fiatalon mindazzal amit rádhagyott.