Apám alkoholista, tör-zúz, megver minket életveszélyes itt lenni! Segítstek mit tehetnék, hogy végre változzon a helyzet?
Nem emlékszem mióta megy ez így, valószínűleg mindig is ez volt a helyzet (21 éves vagyok). De mostanában egyre rosszabb! Apám már hétköznap délutánonként is iszik, ha úgy ér haza a munkából. Hétvégén, szabadnapokon, ünnepnapokon MINDIG iszik. Ilyenkor nem elég a sok mocskolódást és csúnya beszédet, alaptalan vádakat hallgatni még csapkod is, összetöri a dolgokat. Emellett agresszív és most már anyának is nekimegy. (Engem kiskoromtól fogva kb. 18-19 éves koromig rendszeresen vert. Azóta megmondtam, hogy feljelentem így már csak ritkábban emel rám kezet...ez azelőtt mindennapos volt.)
Többször késsel támadt rám, fenyegetőzött. De mostanában is ez van, csak épp vascsövekkel, deszkákkal, lapáttal, ami kéznél van.
Múlt hétvégén azt hittem véget ér a dolog, mert annyira összeverekedtek... de nem. És most újra itt a hétvége!!! Már most, péntek este is ittas volt. Nem írom már le, hogy miket kell még pluszba elviselni ilyenkor... képzeljetek el mindenféle undort keltő dolgot. Pl. a wc környékén (jó esetben csak ott) stb. Már ki vagyok idegileg!
Stresszes vagyok, gyógyszert kell szednem a vérnyomásomra, a szívemre, nyugtatót, altatót stb. De nem érnek semmit ilyen élet mellett! Eddig még kibírtam valahogy, de most már egyre komolyabb a probléma.
Mit lehet ilyenkor tenni? Nincs pénzünk, nem tudunk hová elmenni. Másrészről anyám nem tudom mit akar, folyton mondja, hogy elválik de csak nem tesz lépéseket soha. Múltkor is hatalmas veszekedés majd verekedés volt. Azt hittem megölik egymást, rettenetes volt. Anyám utána sírt, remegett ki volt teljesen. Erre múltkor megyek le és hallom telefonon beszélnek, mintha mi sem történt volna. Ezt sem bírom megérteni! Én nem szólok apámhoz, megmondtam felőlem belefulladhat az italba, annyira gyűlölöm! Boldog lennék, ha végre véget érne ez a sok szenvedés.
Sajnos nem tudok hová menni, mert még érettségim sincs, ráadásul vidéken élünk. Haverjaim vannak, de olyan barátaim akikhez mehetnék nincsenek. Se rokonok, senki. Másrészről ha lenne is lehetőségem elmenni nem merném itt hagyni anyámat!
Kérlek segítsetek, mondjatok valamit, mit lehet ilyenkor tenni?
Vagy legalább amikor a nagy veszekedés, verekedés van akkor mit csináljak? Nekem nincs telefonom, de múltkor elvettem anyáét és hívtam a rendőrséget. Valószínűleg fel is vették, hallhatták is mi folyik, mert apám folyton szövegelt de anya mondta, hogy ne hívjam őket így le kellett raknom. Nem tudom, de mindig azt mondja, hogy ki ne merjem hívni őket. Egyébként azon csodálkozok, hogy a szomszédok miért nem hívják ki őket soha. (Sokszor mondják, hogy hallották az ordítozást...)
Nem akarok tovább így élni, mit csináljak?
Ha kihívom a rendőrséget mi történik? Vagy azzal csak rontanék a helyzeten? Kell olyankor fizetni (mert akkor anyám is nekem esik még pluszban)?
Vagy mégis mit csináljak már, hogy megszűnjön ez a helyzet?
Eddig is zavart, de most, hogy már a szívem is ráment és ennyi bajom van egyszerűen nem bírom tovább. Ráadásul így sosem lesz normális életem, mert sosincs pénzünk és nem haladunk semmire sem. Nem tudom anyát mennyire érdekli a dolog, mindig csak annyit mond, hogy majd megbeszéljük de most ezért vagy azért nem ér rá.
Elnézést a hibákért és, hogy sok lett. A kérdést is többször ki akartam már írni, de sosem tudtam hogyan tegyem. De most annyira rettegek a hétvége miatt, hogy gondoltam kiírom csak történjen már valami!
Ja és sajnos az sem megoldás, hogy elmegyünk hétvégére, mert nincs hová. Ráadásul nappalra is hiába mennénk el, mert délután és este kezdődik a dolog és néha ez megy hajnalig.
Nem lehet ilyenkor elvitetni apámat? Közveszélyes, tör-zúz megver minket! Régen sokszor annyira megvert, hogy több hétig nem mehettem iskolába, orvoshoz is egy tubus alapozóval az arcomon mentem el kiiratni magam. De sajnos olyan kis hülye voltam, hogy nem szóltam az iskolában sem így semmi bizonyíték. Mostanában pedig már nem hagyom, hogy megüssön (bár mindegy, mert ha nagyon akar így is megüt, ha csak anyám oda nem ugrik).
Mindenki azt mondja, hogy a rendőrség ki sem jön vagy ha ki is jönnek semmit sem tesznek. Tényleg semmi lehetőség? Ilyenkor nem lehet semmit tenni? Hogy éljük akkor túl, vagy mégis mi legyen?
Már arra is gondoltam, hogy jobb lenne ha megölném magam de nekem ez nem megy. Valahogy nem akarom. De én nem bírok ki még egy hétvégét! Megint ott kell állnom felettük, mert félek, hogy megölik egymást! Mert ha hallom, hogy veszekednek és csapkodnak muszáj vagyok megnézni mi történik. Próbáltam, hogy a szobámban maradok (persze csak addig amíg apám egyszercsak úgy nem dönt, hogy na most mindennek én vagyok az oka és akkor kirángat. De inkább megyek magamtól, hogy a szobámat ne verje szét.) Szóval ha itt maradok akkor minden zajra azt hiszem, hogy valami hatalmas baj történt és fáj a szívem, nem kapok levegőt, rettegek. De ha ott vagyok és szólok fejezzék be akkor apám folyton sérteget, mindennek elmond, megjegyzéseket tesz a külsőmre, mindenre.
Teljesen ki vagyok borulva, már gondolkodni sem bírok, hogy mit csináljak. Múltkor a nagy verekedés közben egyik pillanatban féltem, hogy nehogy anyának baja essen a másikban pedig majdnem elájultam. Annyira fáradtnak és üresnek éreztem magam, azt hittem ott alszom el rögtön.
Azt akarom, hogy vége legyen ennek. Még így is ha végre lehetne normális életem hosszú évek kellenének, amíg rendezném magamban a dolgokat. Totál ki vagyok, minden bajom van, nem vagyok képes semmilyen kapcsolatot kialakítani az emberekkel, legszívesebben egyedül lennék.
Az sem fér a fejembe, hogy ha apám issza azt a mérhetetlenül sok italt és szívja a napi 2-3 doboz cigarettát akkor miért nekem kell szívni a füstöt és miért én vagyok beteg? Szóban ezt el sem tudnám mondani, mert annyira ki vagyok akadva a dolgon, hogy nem tudok megszólalni.
Mindegy, inkább abbahagyom mert így csak megint fáj a szívem és egyre rosszabb.
válasza:Ó,te szegényke! Tényleg nincs senkid akihez mehetnél?Nagyszülők,rokonok,senki?Haverokhoz esetleg,egy darabig?
Az írásodból tisztán látszik,hogy édesanyád nem akar tenni semmit,nem akar változtatni az életén,de te még fiatal vagy,neked lépned kell.Ha lehetőséged van akkor menj el,költözz el,hidd el anyudnak nem lesz bántódása,de ha maradsz is akkor próbálj nem beleszólni az életükbe.
Állítólag a rendőrség csak akkor megy ki ha már vér folyik.De én ilyen esetekben tuti kihívnám őket,hogy kell e ezért fizetni,ha kijönnek?Nem tudom...
Tanulsz vagy dolgozol?Ha dolgozol akkor esetleg valami albérleti szobában meghúzhatod magad,vagy valami...Kitartás,előbb-utóbb úgyis alakulnak a dolgok,annyit pedig nem ér édesapád,hogy az egészséged teljesen rámenjen.
válasza:Nehéz erre értelmes választ adni, mert nem ismered az alkoholisták lelkivilágát. Így pedig kezelni sem tudod a helyzetet. Arra már rájöhettél volna (az elbeszélésed alapján), hogy a többes számot (megyünk) nyugodtan elfelejtheted: édesanyádnak nem áll szándékában elhagyni az apádat a betegségében (ez mindenképpen becsülendő részéről), továbbá nem áll szándékában semmit tenni a helyzet orvoslásáért. Lásd rendőrségi példa.
Hogy akarnád rábizonyítani valakire, hogy közveszélyes? Ezt kizárólag pszichiátriai konzílium szokta eldönteni. Soha rendőri intézkedés nem történt. (Nem hívtad ki őket). Orvosi látlelet nincs a sérülésekről (egy esetről sem). Akkor mégis milyen alapon akarnád, hogy elzárják? Igenis, minden rendbontás esetében hívni kell a járőrt, mert ha nem is intézkedik, ki fog szállni, a telefonhívásokat rögzítik, és később lesz bizonyíték, hogy már X esetben ki lett híva a járőr. A másik dolog az, hogy a rendőrnek nem áll hatalmában beavatkozni, amíg bűncselekmény, vagy arra utaló magatartás nem történik. Kiszáll a házatokhoz, és ha apád nagyon acsarkodik, maximum annyit mondhat neki, hogy "fogja be a száját". Egyebet nem. Aztán ha ott az orra előtt kezet mer emelni bárkire, akkor már a rendőr igenis be fog avatkozni, és ha nagyon comboskodik az öreg, akkor be is viszi. Max 72 óráig tarthatja bent, ha nem emelnek ellene vádat. Azt meg nem fognak, bizonyítékok hiányában. Max garázdaságért jelentheti fel a rendőr, de ha nem sikerült ott a helyszínen senkit megvernie (ti. a rendőr megakadályozta), akkor egy ejnye-bejnyével megússza, és másnap minden ott folytatódik, ahol abbamaradt.
Megértem, hogy félted édesanyádat és ragaszkodsz hozzá, de az ő döntése az ő élete, neked meg van saját életed. Neked nem az ő életét kell élni, hanem a sajátodat. Bár "nincs hová menni", a helyzetre az egyetlen hirtelen és értelmes megoldás, ha lelépsz. Munka és albérlet. Ahogy sok hasonló sorstársad teszi. Ennek nincs más módja. Esetleg felveheted a kapcsolatot a helyi családsegítő központtal, ott elmondhatod, mi a bajod, kereshetnek neked átmenetileg egy szociális szükséglakást, ahonnét majd el tudsz indulni valamerre. Az öngyilkosság nem megoldás. Az apagyilkosság sem. Ha zavar a dohányfüstje, annyit tehetsz, hogy nem veszel levegőt. Slussz. Az én apám olyan cinikus volt, hogy amikor anyám veszekedett vele a cigi miatt, azt mondta, hogy "Ebben a házban mindennek a fele az enyém. A szobának ebben a felében az csinálok, amit akarok, tehát fújom a füstöt, a másik felében meg találd ki te, hogy mit teszel ellene." És ő még csak alkoholista sem volt. Sem buta ember. Mégis így állt hozzá. Nem érdekelte, hogy két kisgyerek mellett füstöl.
A drogos ember (értve ez alatt minden szenvedély függőt: dohány, alkohol, kábítószer, szerencsejáték) ismérve a határtalan önzés. Sem szép szóval, sem csúnyával meggyőzni nem tudod. Kár a gőzért. A drogos egyféleképpen szoktatható le a szenvedélyéről. Ha ő maga döbben rá, hogy ez a helyzet nem jó, és elhatározza, hogy változtat rajta. Másképp nem lehet. Sajnos a drogosok 95%-a hamarabb meghal, minthogy ezt belátná. Én úgy nevezem ezt: megvilágosodás. Mert megvilágosodik a szenvedélyfüggő, és ilyenkor lehet rajta segíteni. De csak akkor, ha elsősorban önmagáért akar meggyógyulni, nem a családja vagy a barátai kedvéért.
Tehát nem tudsz mit tenni, maximum elköltözöl. Ő pedig rövid időn belül meg fog halni, ha ez megnyugtat. (Bár ismerek a családban olyan elvetemült alkoholistát, aki már infarktust, agyvérzést is kapott kétszer is, mégis bagózik nyomorékan az ágyban, és issza a bort, ugráltatja a családot, a feleségét meg a mankójával veri, ha nem hoz neki bort.) Vannak tehát roppant szívós emberek, de az alkoholisták többségének rendkívüli módon le van épülve a szervezete, és nem sokáig húzzák.
Családsegítő központ, helyi önkormányzat szociális osztály, jegyző, polgármester: tessék menni sírni. Hátha tudsz egy férőhelyet kódulni, ahol meghúzhatod magad. Természetesen innentől kezdve a saját magad és a lakás ellátásáról neked kell gondoskodnod, mert magad maradtál. Állást kell tehát vállalni. Más megoldás nincs.
válasza: válasza:Köszönöm az eddigi válaszokat.
Anyukám anyjához nem tudunk menni, mert ők is szűkösen élnek, el sem férnénk. Apai nagymamámat pedig nem érdeklem annyira szerintem. Mindig mondja, hogy jaj mi van velem stb, de amikor sírva hívtam fel, hogy segítsen mert már nem tudom mit lehetne tenni akkor simán elküldött, hogy ez ilyen, ezt ki kell bírni és őt hagyjam. Szóval nem hiszem, hogy törné magát, hogy segíthessen. Egyébként régen együtt laktunk szóval pontosan tudja mi folyik itt, a verésekről is tudott régen is.
Anya dolgozik folyton, de itt a sok hitel is és épphogy nem halunk éhen kb. Szóval félretenni egyáltalán nem tudunk.
Nem tudom, hogy ő mit akar folyton mondja, hogy utálja apámat de nem tudja ő sem hogy mit csináljon. Azt hiszem sosem élt egyedül, az ő apja is hasonló ember volt így azért is házasodtak össze apámmal (vagyis én már hallottam tőle ezt a verziót is), hogy kiszabaduljon onnan vagy ilyesmi.
Késsel mennek egymásra, most már anyámat is megüti apám, múltkor majdnem megfojtották egymást, borult az asztal, a székek, tört szét minden, a földön verekedtek. Én meg totál leblokkoltam, akartam segíteni anyának, de nem tudtam mit csináljak.
Ez a baj, hogy se nem tanulok, se nem dolgozom. Ott kellett hagynom a sulit mert a stressz miatt is gondok voltak. Valamiféle tanulási zavaraim is vannak, így szerintem a komolyabb továbbtanulást is elfelejthetem, pedig alapvetően egyáltalán nem vagyok buta. Dolgoznék amúgy, de munkát nem találok és nem is tudom hogy járnék be, napokig nem alszom, totál szét vagyok zuhanva.
Na igen ez is szerepelt az indokok közt, hogy ha apámat beviszik akkor nem fog tudni dolgozni menni és akkor majd "elviszik a házat" stb. Igazából annak örülnék ha végre a szomszédok ránk hívnák már a rendőrséget egyszer (dehát ha eddig nem tették...) így nem okolhatnának ezért is engem később.
Majd megpróbálom megkérdezni az orvosomtól, hogy van-e ilyen lehetőség, köszi az ötletet.
02:04 Lánya, lány vagyok. De különben nem releváns.
Igen, valóban félek lépni. Illetve már ott tartok, hogy azt sem tudom merre induljak, mit tegyek. És ahogy nézem minden rajtam ütne vissza. Mert amíg itt kell laknom addig rájuk vagyok utalva és fentebb is írtam, hogy ha pl. apámat beviszik akkor nem dolgozik, ez pénzkiesés akkor anyám is dühös lesz rám még rosszabb lesz minden stb.
Anyával sem jó a kapcsolatunk, sosem értünk egyet, semmi közös nincs bennünk, folyton veszekszünk. De alapvetően ha csak ketten vagyunk itthon akkor jobban elvagyunk és legalább nem verekszünk.
Amúgy szerintem ő sem tudja mit kellene tenni, mert sokszor mondta, hogy kérdezzek már meg valakit a neten vagy ügyvédtől kérdezzek meg válással kapcsolatos dolgot stb, de minden napja olyan, hogy tiszta ideg siet munkába stb. Ha pedig ráér akkor ő ilyesmivel nem törődik. Most jövőhéten elvileg lesz pár nap amikor nem dolgozik, kíváncsi vagyok lehet-e majd vele beszélni vagy mit talál ki, hogy megint a szőnyeg alá söpörjük a problémát.
Az a baj, hogy én azt sem tudom hol van nálunk családsegítő (tudom, hogy most majd utánanézhetek a neten) és ha én oda egyedül be is mennék nem tudnám elmondani mi van, vagy csak sírnék mint egy idióta. Első lépésként megpróbálom rávenni anyát, hogy együtt bemenjünk és beszéljünk velük. Aztán majd valószínűleg úgyis az marad, hogy egyedül kell mennem ha változást akarok...
válasza: válasza: válasza:"Anyukám anyjához nem tudunk menni, mert ők is szűkösen élnek, el sem férnénk."
Kifogás no 1.: Sok jó ember kis helyen is elfér, ha élhetek egy ilyen közhellyel.
"Azt hiszem sosem élt egyedül, az ő apja is hasonló ember volt így azért is házasodtak össze apámmal"
Kulcsmondat! Olyan szinten kapcsolatfüggő, hogy el sem tudja képzelni az életét társ nélkül, még akkor sem, ha ez a társ a végén megöli. Rá nem számíthatsz, mint írtam. Neked kell lépned.
"Ez a baj, hogy se nem tanulok, se nem dolgozom."
Előbbi még nem lenne baj, sokan (én is) dolgoznak már 17 éves koruk óta, még szakképesítés nélkül is. Természetesen nehéz munkát találni, de 15 20 évvel ezelőtt is nehéz volt – ha nem még nehezebb –, és aki nagyon akart, el tudott helyezkedni. Kérdés az, hogy mit vagy hajlandó megcsinálni? Neked kell dolgoznod.
"..ha pl. apámat beviszik akkor nem dolgozik, ez pénzkiesés..."
Kifogás no 2.: Ha apád ilyen szinten alkoholista, akkor hogyan dolgozik? Illetve a keresetének nincs semmi látszatja, hiszen az egész italra és cigarettára van költve. Ez csak annak a megideologizálása, hogy valójában _miért nem akarunk_ valami már tenni? Várunk a Jézuskára?
"Igazából annak örülnék ha végre a szomszédok ránk hívnák már a rendőrséget..."
Az ászok ásza, vagyis a Freudi elszólás csúcsa! Tehát igazából neked az lenne a kényelmes, ha más kaparná ki a gesztenyét. Te nem akarsz sem konfrontálódni, sem pedig a pillanatnyi kényelmedről lemondani (munka, albérlet). Várod, hogy mikor jön a Mikulás, aki majd jól megvirgácsozza apádat, esetleg a krampuszokkal elviteti.
A tények:
Anyád nem akar, nem mer, nem képes, mert akaratgyenge.
Te nem akarsz, nem mersz, nem vagy képes, mert akaratgyenge vagy.
Apád a győztes.
Hagyjuk már a kifogásokat a jó fenébe! Viselkedj úgy, mint egy felnőtt, nem mint egy taknyos óvodás 21 évesen! Nem tudod, hol a családsegítő? A polgármesteri hivatalt biztos tudod. Oda bemész, a portán eligazítanak, hogy kihez kell fordulni szociális és családügyekben. Balhé van, teló elő, rendőrség kihív, feljelentést megtesz. Igen, te jelented fel a saját apádat. A kiérkező járőrtől meg lehet kérdezni, mire lehet hivatkozni. Meg fogja mondani. De valamerre indulj el, mert ezt a helyzetet helyetted nem fogja megoldani senki. A szomszédok a bajban süketek és vakok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!