Megengednétek az élettársatoknak, hogy kulfoldre mennyen dolgozni, hogy a szulein segitsen?

Én felnőtt embernek tartom,aki el tudja dönteni, hogy mit tegyen. Ha a szüleinek segítség kell, természetes,hogy segít.

Inkább azon gondolkodnék, hogy utánamegyek.

Igen. Ha a szüleinek,akik felnevelték,szüksége van segítségre,akkor természetes,hogy segít. Addig,amíg szükség van rá. Nem kell észhez téríteni,mert helyesen gondolkodik.

Ha stabil a kapcsolatotok,akkor így is működik,esetleg te is kimehetsz utána.

Nem kell önzőnek lenni.

Ezt korábban kellett volna mondanod, így kicsit más.

Beszélni vele, ultimátum...nem tudom mi lenne jó...

Én megmondom őszintén, ha önző dolog, ha nem, ha a párom ilyet csinálna, itt hagyna és kimenne külföldre, hogy a családján segítsen, szakítanék.

A távkapcsolat nem működik, maximum ideig-óráig. Előbb utóbb elmúlnak az érzelmek, vagy átalakulnak, és már nem fog hiányozni, nem fogom visszavárni. Akármekkora szerelem is, ezt nem tolerálnám.

Én engedném, ha segíteni akar menjen csak.Hazajön mondjuk 2 havonta, max másfél év szerintem, vagy 1, de ez helyzettől függ.Viszont a szülőknek biztos, hogy nem adnék pénzt a kezükbe.Mondják meg mire kell, és kifizetem nekik, én ezt tenném.Vagy ha építkeznek megvenném az anyagot, meg mindent kifizetnék a helyében, de biztos, hogy pénzt nem utalnék, nem adnék a kezükbe tanulva az előző esetből, akárki akár mit is mondd.

24L