Ha párkapcsolatban élek, miért tudom kevésbé élvezni az életet?
Mikor egyedül voltam, egy lagzi, egy csajos hétvége, egy rokonlátogatás, elég volt ahhoz, h jól érezzem magam. Ha párom van, és nincs épp ott ezeken a programokon, akkor már magányosnak érzem magam, és bár a barátnőimet nem hanyagolom, a velük töltött idő is valahogy kevésbé élvezetes. Mindez úgy, h nem vagyunk összecuppanva a barátommal, heti 2-3szor találkozunk. Régebben is ez volt már, amikor volt valakim, valahogy fényüket vesztették azok a programok, amiket azelőtt annyira élveztem.(és ha jól is érzem magam, mert azért jól érzem magam, csak már nem annyira, de akkor is azon jár a fejem, h h fogom neki elmesélni) Én rontok el valamit? Más is érzett már így?
19L
Ezt hívják szerelemnek!
Hiányzik a másik, szeretnél mindig vele lenni.
Ne hanyagold el ezeket a programokat, és nem lesz semmi gond.
Nem tudom te rontod-e el, vagy vannak ilyen típusú emberek, meg amolyanok...
De én is ugyanígy vagyok ezzel... és sajnos el kell szomorítsalak, a szerelem "múlásával" ez nem változik. :)
Mármint mi már 4 éve vagyunk együtt, élünk együtt... és semmi sem jó, ha nem vagyok vele.
Az időnk 99%-t "együtt töltjük", még amikor dolgozunk is, mert kb óránként beszélünk. :D
Na szóval szerintem te még jobb helyzetben vagy, heti 2-3 alkalom még nem olyan fanatikus, mint nálunk a minden perc. :D
Összegzésként viszont azt mondanám, inkább egy olyan pár, aki betölti az életem és emiatt esetleg nincs időm/okom másra figyelni, mint egy olyan, aki mellett dög unalom minden és kénytelen vagyok másfele "kacsingatni". (Mert azért volt ilyen is...)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!