Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Hogyan tudnék változtatni...

Hogyan tudnék változtatni azon, hogy ne féltsem a meg nem született gyerekemet az anyósomtól?

Figyelt kérdés

Először is bocsánat a fura megfogalmazásért.

Hamarosan babát szeretnénk, de az anyósom miatt félek bevállalni. 7 éve vagyunk együtt a férjemmel, ez idő alatt egy jó szót nem kaptam az anyósomtól. Utál, mert elköltözött tőle a fia, utál, mert elvett feleségül. Férjem egyedüli gyerek, anyóst elhagyta a férje, több, mint 10 éve egyedül él, mert férjem kollégista volt, és mikorra visszaköltözött volna, átpakolt hozzám.

Olyan, mint egy féltékeny szerető. Az esküvőnkről a saját rokonai dobták ki, mert féltékenységi jelenetet csapott. Szerinte elfoglaltam a helyét a főasztalnál, és a tortát neki kellett volna a fiával felszelnie. Sőt, a templomban a pap szólt rá, hogy üljön le, mert ott maradt a fia mellett. Az esküvő óta az addigi "jó" viszony tovább romlott.

Nem hajlandó köszöni nekem, még társaságban se szól hozzám. Viszont folyton azzal jön, milyen jó lesz, majd ha lesz unoka, mert viheti minden felé. Nekem meg tök rosszul esik, hogy nem szól hozzám, de a gyerekemet vinné.

Én nem kellek neki, de az unokája igen??? És ha megszületik, akkor sem fog hozzám szólni??? Bejön köszönés nélkül, és viszi a gyereket???

A férjem már mindent megpróbált, de anyós hajthatatlan. Szerinte én tettem tönkre az életet, miattam maradt egyedül. Férjem mindig megvédett, ha veszekedés volt, mindig mellém állt. Én mégis félek a babát így bevállalni.

Szeretnék ezen az érzésen változtatni, de nem tudok. A hátam közepére se kívánom azt a nőt, nemhogy a gyerekemet majd a kezébe adjam! Tudom, hogy nem tilthatom majd el tőle az unokát, de egyszerűen még a gondolattól is rosszul vagyok.

Jobb lesz ez, majd ha megszületik az unoka, vagy csak még rosszabb?

Mielőtt bárki tanácsolná, hogy költözzünk messzire, sajnos nem megy. Hitel, plusz van munkánk, amit a mai világban nem hagynánk csak úgy ott :(


2011. máj. 9. 16:09
1 2
 11/17 anonim ***** válasza:
87%
Gondolom, van kulcsa az ajtótoknak. Majd jól bezárjátok, anyóspajtás meg maradjon kívül. Nehogymár ezért ne vállaljatok babát..
2011. máj. 9. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/17 anonim ***** válasza:
100%

16.35 jól mondja.


Én nem ismer(t)em az apai nagyszüleimet, mert egyrészt anyával nagyon szemetek voltak, mióta megismerték, apa gyerekkorát meg a legkülönbözőbb módokon tönkretették. Úgy képzeld el, hogy kétszer láttam a nagyanyámat a 15 évem alatt, legutóbb urnában. És hidd el, nem hiányzott, van nekem angyali-anyai nagyanyám, aki fantasztikus nő, a példaképem. Nálunk mondjuk egyelőre az apai nagyapám még él, de ami késik... Nem kívánom a halálát, de apukámat ahogy 50 éves létére kihasználja, kikészíti a 80 éves vénember, valami hihetetlen utálatot generál ismeretlenül is. Minden szombaton meglátogatja, csütörtöktől keddig be van zsongva, hogy már megint kell menni/már megint ott volt, milyen borzalmas lesz/volt.


Azt javaslom, hogy egyszerűen minden kapcsolatot szakíts meg az anyóssal, ne hagyd, hogy belemásszon a gyerek életébe, ha törik, ha szakad, állj ki emellett, nem kell, hogy közvetlenül inzultálja, ellened hangolja a csemetét. Hidd el, még akkor is rossz hatással lehet rá, hogyha csak a férjed érintkezik vele, se te, se a gyerek.

2011. máj. 9. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:
100%
Most nézem, hogy anyai nagyanya nem lenne. De tudod, a semleges semmi jobb, mint a rossz nagyanya.
2011. máj. 9. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:
Kedves 16:27-es. Ezen már túl vagyunk. Ha megkértem rögtön jött, a te még ezt sem tudod megcsinálni dologgal, és már mint írtam, mindig 1 adag kaját hozott, csak a fiának, mintha én ott sem lennék :(
2011. máj. 10. 07:32
 15/17 anonim ***** válasza:

Amikor olvastam a 16.27-es tanácsát nekem is az jutott eszembe, h akkor téged néz majd használhatatlannak. A gyermeket tényleg magatoknak szülöd. De ne hagyd vele semmiképp kettesben, mert igyekszik majd ellened nevelni. Tudod, azt mondják, h a nagyszülők és unokák azért szeretik egymást, mert közös az ellenségük. Amit te józanészből nem fogsz neki megengedni, azt a drága mama csak azért is támogatni fogja. Erre persze tényleg nem az a megoldás, h hanyagolod a gyerekvállalást, hanem a pároddal felügyelitek a találkozókat.

Azt is meg lehetne neki mondani, h menjen orvoshoz az elmebajával. Ugyan csak akkor használna, ha ő is belátná, h van, de legalább bogarat ültetnétek a fülébe, h van bibije. Ha maradt egy cseppnyi esze is előbb-utóbb lenyugszik ezek után.

2011. máj. 10. 08:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 anonim ***** válasza:
a férjednek kell közbeavatkozni: vagy normálisan áll a dolgokhoz, vagy nem lát titeket. se a fiát se a majdani unokáját. oké tudom ez drasztikus, tudom, persze mégis az anyja, de más nem fog segíteni.
2011. máj. 10. 11:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/17 anonim ***** válasza:

Jesszus, ez aztán a durva anyós!!! olvastam, miket írsz (másokét is), mit meg nem tett, hát én már két ilyen gonosz tett után a képébe ordítottam volna, te egy földreszállt angyal lehetsz, ha még mindig bírod anélkül, hogy felrúgnád a banyát!

Igen, szülj babát, mert a párod melletted van. Ha ő ingázna kettőtök között, akkor azt mondanám, jól gondold meg, de így belevághatsz. És legalább meg tudod valamivel fogni a banyát. Ahogy mások is írták: vagy megadja neked a tiszteletet, vagy nincs unoka! Senkire ne hallgass majd, úgy védd a picit, mint az anyatigris! Összetehetné a két kezét az anyósod hála közepette, ha ezek után még megmutatod neki a babát.

2011. máj. 12. 00:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!