Nagyszülőnek joga van-e az unokáinak az érdekében a gyermekével szembe szállni?

Te már felnevelted a saját gyerekedet jól, vagy rosszul most már mindegy.

Az unokáid felnevelése már nem a te „játékod”. Próbálj kimaradni az életükből, nélküled is van elég bajuk. Csak akkor segíts, ha kérik.

Üdv: egy másik nagyapa

Bocsi, hogy beleszólok, de mivel nem látod őket minden percben, nem lehetsz biztos benne, hogy minden tökéletes.

Nálunk is hasonló volt a helyzet. Mindenki veszekedett anyával, miért akar válni. 12 voltam mikor elkezdődött a mizéria, 15 mikor befejezőtött. Az is furcsa volt, hogy apa nem vihet sehová, mindíg egy gyámügyessel voltunk hármasban.

Apa írta nekem smsben, hogy ez mennyire elkeseríti, hogy sokat sír emiatt.

Átrobogtam este anyukám szobájába, és a tini sértettségemet rázúdítottam. Ekkor annyit mondott hogy most már elég idős vagyok, hogy megtudjam miért is váltak el, és levette a pólóját. Hánytam.

Anya mellei és hasa össze volt vagdosva! Kérdeztem tőle, hogy mióta. Azt mondta hogy három évig tűrte, mert apa azzal fenyegette, hogyha nem hagyja magát, akkor engem fog bántani.

Az tette be a kaput anyukámnál, hogy miután apa vele végzett, bejött a szobámba, míg aludtam, és bántani akart. Vagy csak anyát ijeszgette.

Mikor kérdőre vontam apát, nekem rontott, és három ember rángatta le rólam.

Oké ez egy kirívó eset, de a lényeg ugyanaz: Nem tudhatod mi van a háttérben.

elmondhatod a véleményedet a lányodnak, de az ő (és a férje) dolga,hogy döntsön.

A gyerekeknek jobb egy válás és egy esetleges harmónikus új család, mint egy szeretettelen, rossz családi légkörben felnőni. Éste nem tudhatod milyen a lányod házassága. Nem élsz velük, és ha velük élnél, akkor is csak egy részét látnád.

Kedves Kérdező!

Azt hiszem, te bele sem gondoltál a másik verzióba. Természetesen a házasság nem egy olyan dolog, amit próbálkozás nélkül azonnal el kellene dobni,, de tudod mi lesz akkor, ha csak a gyerekek miatt maradnak együtt a szülők? Mert nehogy már sérüljenek szegények és így biztos jobb nekik?

Kegyetlen gyerekkoruk lesz. Azt látják majd, hogy a szüleik már nem szeretik egymást és a kényszer-együttélésből származó rengeteg konfliktus mind rajtuk lesz levezetve előbb-utóbb. A veszekedések, az ordibálások, a folytonos ingerült légkör. Olvasgass utána kicsit a neten: nem véletlen, hogy gyakran már maguk a gyerekek könyörögnek a szüleiknek, hogy inkább váljanak el. Mert jobb egy békés csonka családban felnőni, mint egy boldogtalan egészben.