Mihez kezdjek? Már teljesen kivagyok bukva.

Mennyi idős a nagyi, egészségügyi problémái vannak, esetleg egyre gyakrabban?

Pénzügyi helyzetetek rendben? Van a nagyi nyugdíja - ami ki tudja mennyi - és még ezen kivül bármiféle bevétel?

Próbáld megtudni tőle, hogy van-e valami másik baja. Mert lehet, hogy alapból ideges valami miatt és ezért gonoszkodik veled is.

A másik nagyiddal nem tudsz erről beszélni?

Ülj le vele egyszer, amikor ő is és te is jó passzban vagytok, és beszéljetek erről. Mond meg neki udvariasan, kedvesen, hogy igyekszel megfelelni, de úgy érzed, nem tudsz, stb. Talán megérti és ő is megnyílik.

Mit jelent hogy az anyagiakkal nincs gond? Úgy értem, elég magas a nyugdiíja kettötök eltartásához vagy van ezen kivül befolyó összeg?

Hogy néz ez ki gyakorlatban, ki fizeti az "életeteket"?

Ez lehet fontos a megfelelő válaszhoz.

szerintem próbáld ne felvenni ezeket a dolgokat, ha ő mond vmit, szépen és nyugodtan mond meg neki, hogy ne haragudj, de még meg kell csinálnom ezt-azt, vagy hogy nem tudsz suli mellett annyi mindent csinálni, mert fáradt vagy...:) próbálj ne idegesen válaszolni, és akkor hátha nem veszekedésig alakul a dolog:)

tudod idős már, és biztosan nem úgy akarja ő mondani a dolgokat, csak szeretné, ha rendes felnőtt lennél, és felelősnek érzi magát miattad, ezért lehet ideges kicsit...:)

nem tudom ezt próbáltad-e már, de pl. amikor jókedve van, ülj le vele őszintén beszélgetni, és mond el neki, hogy nem szereted, hogy mostanában annyit veszekedtek, mert nagyon szereted őt, és legyen egy kicsit engedékenyebb, mert nehéz suli mellett még annyi házimunkát megcsinálni, szeretnél kikapcsolni is néha...de attól a feladataidat meg fogod csinálni:)

vigyél neki esetleg virágot, csokit:)

hidd el, meg lehet ezt beszélni, sok sikert hozzá:)

remélem segítettem:)

Azért lehet ehhez köze, mert ő fizeti ezt az egészet.

Azzal érdemes tisztában lenned, hogy az ő korában (nem találtam jobb fordulatot:P) a gyerekek aktivan részt vettek mindféle. Hangsúlyozom már a gyerekek, a tinik pedig aktivan dolgoztak.

Amit ma elvárnak a fiataloktól az a töredéke a régi idők elvárásainak. És most ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez rossz, mert hál'isten, hogy erre igy nincs szükség.

De az ő fejében ez igy benne van, minden nap elötte a kép ő anno mennyi mindent csinált ennyi idő korában (és még tanult is). Azt már megértette, hogy ma ez már nem elvárás, méghozzá azért nem, mert ha tanulsz (jól) akkor azzal sokkal jobb életed lesz ma már mintha csak a házkörüli dolgokat tanulnád meg.

Tehát ő ezt belátta, és csak a töredékét igényli az általa megszokott házimunkának, cserébe azt várja, hogy jól tanulj. Mert nála ez (és persze a pénze) egyfajta dotálás, befektetés neked. Legjobb tudás szerint békénhagy, éld az életed, cserébe azt várja ogy tanulj, ő ebben látja a befektetése megtérülését.

Ez a visszajelzés számára, hogy ez egy 'jó üzlet', megérte a befektetés, az önfeláldozás, neked jó életed lesz, ő nyugodt lehet, megtett mindent.

Mikor rossz jeggyel, vagy közepessel érsz haza akkor csalódik és azzal szembesül hogy rosszul döntött, valamit rosszul csinált. Mikor ez egyre gyakoribb akkor jön az egyre több rosszalás és az egyre több vita.

Hogy értsd, nála az is a terv része volt, hogy te kevesebbet házimunkázol (attól függetlenül hogy te ezt soknak érzed, ő a saját gyermekkorához viszonyit, máshoz nem tud, mert ő azt élte meg), de ezért cserébe neked majd egy nagyon szép, kerek életed lesz egy jó munkával.

Hogy lehet ezt megoldani? Leülsz mellé és mindezt elmondod neki amit itt leirtam, elmondod neki hogy ezzel tisztában vagy, értékeled, most egy picit nehezebb időszakod van mindenféle szempontból, de azért értékeled a tervét és igyekszel.

Feltehetőleg annyi elég mindkettötök számára ha hajlandóak vagytok idönként a másik fejével gondolkozni.

Bármilyen furcsa ő már ezt megtette, most te jössz, remélhetőleg ezek után újra ő jön, és igy tovább. Könnyebb lenne az életetek.