Apám, meg az anyja azt mondják, hogy pénzéhes vagyok anyukámmal együtt, hogyan vegyem fel velük a "harcot"?
Apám soha egy fillért nem fizetett, egyedül azt kértem tőle, hogy jöjjön haza hozzám (Franciaországban él). De sosem jött, csak a nőjéhez..
Mióta van netem 12 éves korom óta, írtam neki emaileket, eleinte válaszolt, de 1 éve már arra se. Most jött el az a pont, hogy betelt a pohár, kb 4 millióval tartozik, a bíróság viszont nem tudja tőle behajtani. Ha már érzelmi támogatást nem kaptam tőle soha, akkor legalább támogathatna a továbbtanulásomban, ugyanis nekem szükségem lenne arra a pénzre. Írtam levelet neki ez ügyben, írtam a nagyanyámnak is, de azt a választ kaptam, hogy nem is ők érdekelnek engem, csak a pénzük. Ezt annyira röhejesnek tartottam, hogy már nem is válaszoltam. Nem tudom, hogy hogyan tudnék nekik fájdalmat okozni..vagy legalább lelkiismeretfurdalást csinálni. Mert komolyan az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy felhúzzam magam rajtuk. Csak azt szeretném, ha legalább egy percre is elgondolkodna apám azon, amit velem és anyámmal tett éveken keresztül. Mit tehetnék?
17/L
Ejha. Én annyit biztos mondanék nekik, hogy eddig ők is érdekeltek volna, de ez a fajta viselkedés után saját magad előtt szégyenled, hogy ilyen apád, és nagyanyád van...
Megdöbbentő.
sz.ard le őket,bár tudom h nem segít
Én mikor ebbe a helyzetbe voltam,akkor megmondtam apámnak is és a mamámnak is h röhögni fogok a temetésükön,és hűálát rebegek az úrnak!
Nem gondoltam komolyan,de legalább megbántottam végre őket az életbe egyszer
Azért én nem bírnám ki, hogy ne írjak valami olyasmit, mint például:
Szia, "apa"!
Azért írtam idézőjelben, mert arra sem lennél érdemes, hogy egy igazi Apának a cipőtalpát megnyald. Annyit köszönhetek neked, hogy megcsináltál, de erre bárki más is jó lett volna. Csak gratulálni tudok, hogy X éves korodra ilyen sz@r ember lettél, aki ugyanakkor még mindig egy kis kölyök, akinek lóg a tojáshéj a seggéről, mert tudod a férfit a fiútól az választja el, hogy előbbi képes felelősséget vállalni a tetteiért. XY (állatorvos/cukrász/mérnök/akármi más) szeretnék lenni, az Y egyetemre akarok jelentkezni, persze ezt már tudnod kéne, hiszen évek óta folyamatosan kapod az e-maileket tőlem, amikre persze nem válaszolsz, de ez is csak a te szegénységi bizonyítványodat gyarapítja, nem az enyémet. Az élettől egyedül azt remélem, hogy sosem leszek olyan sz@r ember, mint te, hogy ha lesz egy gyermekem, akinek az életéért felelős vagyok, akkor leszek olyan felnőtt, és annyira Ember, hogy képes leszek vállalni a felelősséget, és még ha valamiért nem is élünk együtt, nem csak a k_rvámhoz járok haza külföldről. Nem ismerek olyan embert, aki nálad jobban undorít. Lehet, hogy nem számít a véleményem, de azért elmondom: megbuktál, mint férj, mint apa, mint férfi és mint ember. Ha te ezek után tükörbe tudsz nézni (bár nem hiszem), akkor már azt is tudjuk, hogy olyan vastag bőr van a pofádon, hogy az szinte elképzelhetetlen. NEM a pénzed kellett volna, TE kellettél volna, de most már úgyis késő. Vagyok annyival jobb ember nálad, hogy be fogok jutni az egyetemre a segítséged és a pénzed nélkül is (amit, megjegyzem, részemről akár fel is dughatsz magadnak). Egyedül Anyát sajnálom, hogy egy ilyen értéktelen barommal hozta össze a sors, amilyen te vagy.
További hasonló "sikereket" kívánok az "életedben".
Üdvözlettel:
XY
Bocs, ha hosszú lett, vagy ha túl durva voltam, de kicsit megpróbáltam magam a helyzetedbe képzelni és én ízt hiszem, így reagálnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!