Hogyan tudnék leszokni arról, hogy állandóan nevelni akarjam a férjem?
Nagyon szerencsésnek kell éreznem magam, mert így 9 év után (ebből fél éve vagyunk házasok) is tudom, hogy jól választottam. És azt is, hogy egy értékes ember mellett lehet. De egyszerűen annyira nehéz lekűzdenem, hogy ne tegyek szóvá neki dolgokat és ne akarjam nevelni.
Mivel elég akaratos vagyok és (hát nem tudom hogy jó szót használok e) törekvő és ő meg nem ez a típus, így mindig meg akarom mondani neki, hogy mit hogyan csináljon. És ez lassan az én agyamra is megy.
Van olyan, aki már ezt meg tudta oldani vagy valami jó ötlete van? Ráadásul kisbabát várok, így halmozottam izgat a jövő kérdése. És nem nagyon szeretném, ha abba a hibába esnék, hogy kettőjüket nevelem...
Én el szoktam gondolkodni az adott helyzetben, hogy valóban olyan fontos dologról van szó, amit szóvá kell tenni vagy áthidalható. Ilyen eset például egy elől felejtett ruha, egy összetört pohár, és még sorolhatnám. Nem jelent gondolom neked sem olyan hatalmas problémát, hogy elrakj pl. egy zoknit, tehát nem olyan nagy ügy, hogy ne tudd lenyelni békát. Tehát én azt tanácsolom röviden szólva, hogy mikor találkozol egy konfliktus szituációval gondolkodj el, hogy megéri-e esetleg vitát nyitni abból a dologból vagy te is meg tudod oldani.
Azért szólj csak, ami tényleg fontos, mert ha minden kis ügyből nagy ügyet csinálsz, akkor a párod nem fogja később komolyan venni nagy ügyeket. Remélem, értesz. :)
Igen, igen. Értelek. Nah, akkor előveszem azt "híres" önuralmat!
Köszi
Szerintem nem jó ötlet, hogy lenyeled a békát és pl. elrakod a zoknit. Úgy tudod megoldani, hogy ne "neveld" (=szülői szerep), hogy NEM VISELKEDSZ AZ ANYUKÁJAKÉNT, például nem pakolsz el utána, és nem szolgálod ki. Osszátok meg a házimunkát, ne azt legyen, hogy Te mintegy 2. anyuka, gondoskodsz róla, mintha magatehetetlen gyerek lenne.
Az olyan szokásait, amik közvetlenül nem ártanak Neked, akár el is fogadhatod. Pl. konkrétan semmi bajod nem lesz, ha a saját szobájában (ha van ilyen) - széthagyja a dolgait.
utolsó - öregem- így megnyugtatni, hogy jól csinálom;), szimpi vagy!
De azért egy picit muszáj komolyan vennem...bocsi
Az első lennék:
Azért vagyok önuralom-párti, mert ha sokszor piszkálom a párom apró-cseprő dolgok miatt, akkor nem fogja egy idő után komolyan venni a figyelmeztetésem és csak hatalmas veszekedések lesznek, hogyha valóban olyan dolgot tesz, ami nagyon-nagyon bosszant. Úgy vélem, hogy a figyelmeztetésnek kell lennie súlyának, márpedig a sok fölösleges figyelmeztetés elveszi a komoly, fontos dolgok súlyát is.
Hiszen van kezünk, egy nadrágot félre tudunk rakni az útból (na ez nem azt jelenti, hogy a párodnak nem kell elpakolni), de neked sem kerül semmibe, hogy arrébb rakd azt a nadrágot és minden bizonnyal ő is elrakná, ha a te holmid lenne elől.
És minden megy, csak akarni kell! :)
Egeszen pontosan nem ertem, hogy mirol is kerdezel, milyen nevelesi problemaid vannak, miket csinal a ferjed, ami neked nem tetszik.
De talan hasznos lesz neked, ha azt irom, hogy probalj kulonbseget tenni a kis es nagy dolgok kozott. Probald becsulni amid van, amit egyutt elertetek, a parod josagat, a jo tulajdonsagait, azt hogy hamar osszejott a kisbaba, szoval a jo es fontos dolgokat az eletben.
Azt, hogy nem pakol el maga utan, vagy egve hagyja a villanyt az egesz lakasban vagy a szobaban eszik...stb. ezeket hagyd, nem igazan fontos dolgok. Nem erdemes az energiadat ilyen aprosagokra fecserelni. Persze, nem tudom miben neveled a ferjed, hiszen nem irtad, lehet hogy azert nagyobb dolgokrol van szo, mint amiket irtam.
De a lenyeg, probalj a fontos dolgokra koncentralni, es az aprosagokat lazabban venni!
Nem igazán teszek különbséget kicsi és nagy dolgok között, de ez az akkor amire inkább figyelnem kell.
PL.: kupi van az asztalán, ami a nappaliban van. Ruháit is itt veszi le és akkor itt is marad. Ha valami bántja, akkor nem túlzottan tisztelettudó másokkal. Néha könnyedén dönt pénzügyi dolgokban. És füllent, ami azért is idegesít, mert nyilvánvaló dolgokról (és ezt gyerekesnek tartom). És még sorolhatnám. Ezek alapvetően kicsinyes dolgok, de ha összeteszem őket és naponta mondjuk 5 öt kapok...hm..akkor hogyan mérlegeljek? Meg felesleges hülyeségeknek tartom inkább, ez a bajom. Csak azt nem tudom, hogy foglalkozzam e vele, vagy engedjem el a fülem mellett.
15.20-as vagyok
Szerintem nálatok tök hasonló lehet a helyzet mint nálunk. Én is ezt hallgatom folyamatosan, hogy a bolhából elefántot csinálok, férjem nekem is "füllent". persze mindig lebukik és tényleg jelentéktelen dolgokban :) Mindenki azzal jön nekem is, hogy ne kapjam fel a vizet minden apróságon, részben igazuk is van, de nem tudják, hogy az ilyen típusú emberekkel vagy keményen lépünk fel vagy a fejünkre nőnek. Tény, pl nem törne le a kezem, ha eltenném utána a koszos pulcsit egy szó nélkül, de annak csak az lenne a vége, hogy másnap már még több mindent hagyna maga után, és természetes lenne, hogy majd egy szó nélkül megcsinálom. Én inkább maradok hárpia :D
A ruhak, a kupi annyira nem nagy dolog. Viszont a fullentes, es a gyors penzugyi dontesek fontosak! Miert fullent? Vagy inkabb hazudik? Penzt szorja? Akkor tenyleg nevelni kell!
De az az igazsag, hogy aki a penzzel nem tud banni, soha nem tanul meg. Akinek folyik a kezebol a penz, orokre folyni fog! A fullentes is nagyon durva dolog. Ezt ne engedd meg neki!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!