Szerintetek komolyan vesz? Vagy nem ér annyit a szavam, mint az anyukájáé?

A dilemma: a páromnak ma kifakadtam valamiről, amiben az anyukájával nem értünk egyet, magyarul ketten két különböző dologra kértük meg őt.

Az anyukájának egyből ugrott, de én akkor még igyekeztem nem beleszólni nagyon, bár nem tetszett. Végül ma fakadtam ki, hogy nekem ez a dolog nem tetszett, én másképp gondolom. Elég lendületes stílusban mondtam, azzal együtt, hogy mi nem beszélünk egymással csúnyán, de lehetett érezni, hogy nem dicséret volt.

Erre azt mondta: "Aranyos, ahogy kiosztottál! Rég nevettem ilyen jót!"

Mondtam, hogy nem azért mondtam, hogy kinevessen, jó lenne, ha rám is úgy hallgatna, mint az anyukájára. Erre: "Igenis úrnőm!"

Még mérgelődtem, erre csak nevetgélt tovább (úgy aranyosan), de nem tudom, hogy mit fog csinálni, simán "learanyosozott", mint egy aranyos kis háziállatot, és anyukára fog hallgatni, vagy nem tudom, hogy mit gondoljak.

Ti mit gondoltok?