Mit tegyek, hogy észre vegye, hogy szükségem van rá?

A párommal 3 éve vagyunk együtt. Egy évvel ez előtt néhány hónapig külön voltunk, mert a szüleivel sehogy sem tudtam kijönni. Össze akartunk házasodni, de mindenbe beleszóltak, semmi nem volt jó sehogy, engem mindennek lehordtak, mert nem tudtam megszokni azokat a szabályokat, hogy náluk az anyja diktál mindenkinek. Mikor kibékültünk, nekem az volt a feltételem, hogy én leszek az első, nem az anyja...egy évig így is ment, de néhány hete a tesója építkezésbe fogott. Azóta a páromnak munka után (10órázik) ki kell menni, mert az anyja ráparancsol, és sötétedésig csinálnia kell a házat. Nekem ezzel 2 bajom van: 1, hogy semmi ideje és ereje rám, pedig nagy szükségem lenne rá, mert elég nehéz időszakon megyek át; 2, hogy éveg óta szívbeteg, és túlterhelés esetén beszúr a szíve, többször volt kórházban emiatt, de az anyját ez sem érdekli. Kértem, hogy vegyük rá együtt, hogy menjen szakemberhez, de az anyja azt mondja nem kell, bírja ő. Mát ott tartunk, hogy ha én nem megyek hozzá, ő nem jön, mert dolgoznia kell a háznál, ha meg kimegyek, hulla fáradtan ágyba dől, és alszik. Próbáltam mondani neki, hogy ezt így már nem bírom tovább, de azt mondja, segíteni kell a testvérének. Nem tudom mit tegyek...én nem azt akarom, hogy ne segítsen, hanem hogy magára és rám is figyeljen (bocsi, ha hosszú lett)