Én erre mit reagáljak?

ennyiből én nem tudom, de valószínűleg valamit nagyon nem jól csinálsz. mert ezek szerint alaptermészetét tekintve segítőkész ember...

Egyetértek az elsővel valami nem okés,és ennek a gyökerét kell megkeresni,általában egy hosszabb beszélgetés segít, vagy idézd fel magadban pontosan mióta van ez és történt-e akkor valami.

Gyakran megesik az is, hogy az ember a "kulsokkel" sokkal rendesebb, meg akar felelni, otthon pedig elengedi magat, elojon a lustabb, kozombosebb ene. Az en apukam is ilyen, szeret minket, megis hamarabb megtesz barmit a kulvilagert mint ertunk! sot, en is ilyen vagyok, suliban vagy barhol mindenki segitokesznek ismer, tenyleg ismeretleneknek is segitek, de otthon kicsit masabb vagyok, csak ha muszaj csinalok meg valamit, es mindig feleselek, pedig suliban ezzel ellentetesen viselkedek. es persze ketseg nem ferhet hozza h anyukamat szeretem a vilagon a legjobbban, tehat nem ez a problema. egyszeruen az ember ilyen..

az én apám is ilyen---pl: múltkor éppen hívták telefonon és az illetővel úgy beszélt mintha a főnöke lett volna, olyanokat hogy: igen, uram... meg ilyesmi, közben meg azt hangoztatja, hogy a nőnek a konyhában a helye és az a feladata hogy őt kiszolgálják (ebből van a legtöbb vitánk)... de ez az eset nálam kiverte a biztosítékot, mert velünk soha de soha nem viselkedett így... azóta én is lekezelem, és úgy szólok hozzá tudatosan ahogy ő teszi velünk szemben... de már feltűnt neki, csak még nem kérdezte meg az okát...

Elismerés-vadászok az ilyenek. Mert otthon természetes, se puszi, se csók, meg stb, de a külsőtől jár az elismerés,esetleg egy pohárka unicum, jobban megy a munka, barátkozás... Nem kell nagy ügyet csinálni belőle. Hívjátok el az apuka egyik barátját legközelebb, ha meg kell a csapot javítani.