Idősek otthona vagy sem?

Nem mindegy az sem,hogy milyen az az idősotthon. Az állami otthonokban nem sokat törődnek az idősekkel. Oda valóban csak azt érdemes betenni,aki nem tud önmagáról gondoskodni,és nincs is szellemi képességeinek teljes birtokában. Nagyon kevés az az idős,aki ott jól érzi magát.

Azonfelül elég sokat kell fizetni is az eltartásukért.

Nálunk jól jöttek ezek ki nagyon. Elsőként nagymamám nővérét kellett beköltöztetni, mert nem tudta rendesen ellátni már magát. Először nem nagyon akart menni, de megígértük, hogy minden hétvégén kihozzuk, meg ünnepekre is hazahozzuk. A vége az lett, hogy 3 napnál többet nem is volt hajlandó maradni nálunk még karácsonykor sem, mert "megígérte a lányoknak", hogy siet vissza és elmennek együtt templomba, utána meg beülnek cukrászdába. Ő nagyon szerette, mert mindig történt valami és voltak barátnői.

Nagymamám magától ment be pár éve. Képes lenne az önellátásra még mindig, de azt mondta, hogy elege van. Egyedül maradt és semmi kedve már főzni, mosni, takarítani. Mindig látogat minket, meg mi is őt.

Na a lényeg, hogy szerintem ebben nincs semmi rossz. Nem azért adod be egy otthonba az idős rokonod, mert nem szereted eléggé, hanem mert nem tudsz ott lenni 24 órában folyamatosan. Ott ellátják, van társasága és mindenféle szakkör szerű foglalkozás is. Az idős emberek nincsenek bezárva oda, akkor mennek ki az épületből, amikor csak akarnak (Persze, aki nem találna vissza azt nem engedik el) A családjuk akármikor hazaviheti őket több napra is. Egyáltalán nem arról van itt szó, hogy bevágod oda és rá sem nézel többet. Vagyis megteheted, de gondolom nem ez a célod, ha itt kérdezel.

L/19

Ja volt egy házi ápolós esetünk is... A néni lent lakott Pécs alatt. (mi Pesten) Az önellátásra képtelen volt már, de amikor fel akartuk őt is hozni Pestre egy jó otthonba, akkor foggal, körömmel ellenállt. Bekényszeríteni nem akartuk (pedig, amilyen állapotban volt, elég könnyen lett volna orvosi papírunk róla), szóval házi ápolót fogadtunk.

Ugye ilyen távolságból azt se tudtuk, hogy mi van. Az ápolót senki sem felügyelte. Amikor anyu lement ellenőrizni, akkor minden rendben volt, de a szomszédok mondták, hogy nem mennek mindig ilyen jól a dolgok... Jó, akkor szereztünk másik ápolót nagy nehezen, de az se volt jobb.

Az én nagyszüleim is otthonban vannak. Ők az egész életüket egy erdő széli tanyán élték le. Megöregedtek, nagyapám fél lábát leamputálták, így mamám már nem bírta egyedül ellátni a ház körüli teendőket. Bár azt mondták hogy ők aztán soha nem mennek sehova, de végül mégis sikerült őket rábeszélni egy otthonra a közeli faluban.

Már három éve ott vannak, és nagyon szeretik. Egyrészt a gyerekek is nyugodtabbak, hogy mégiscsak felügyelet alatt vannak, nem kell télen fát vágni, stb. Mamámnak barátnői vannak, állandóan vannak programok, hol misére mennek közösen, hol az otthonban csinálnak valami programot.

Úgyhogy mindent összevetve jó döntés volt: ők is jobban érzik magukat és biztonságban vannak, és a gyerekek is nyugodtak, hogy jó helyen vannak.

Hát nem tudom, nekem az idősek otthonáról nincs túl jó véleménynem. Persze nem azt mondom, hogy mindegyik rossz, de az önkormányzatiakban hogy mi megy...Azok biztos jobbak lehetnek amik fizetősök/jobban fizetősök.

Nekem a keresztanyám egy idősek otthonában ápolónő (államiban) és elég cifra dolgokat szokott mesélni. Azok akik pelenkázásra szorulnak, azokra meg van szabva hogy egy nap hány pelenkát lehet rájuk adni, és ha összekenik, akkor várni kell X ideig a cseréléssel. Vagy meglopják őket (hol a dolgozók, hol a betegek egymást)vannak még elég szörnyű dolgok, de azt most nem részletezem. Én a magam részéről ha idős leszek remélem nem kerülök be egy ilyen helyre, és a nagyim is ettől reteg (83 éves) hogy nehogy beadjuk. Ha rajtam múlik soha nem fogom őt betenni ilyen helyre.

De hogy jót is mondjak: a nagyimnak van egy barátnője, aki szintén 83 éves, és ő meg már kiváltotta a helyét hogy ősszel bemegy egy magán idősek otthonába. Mert ott milyen jó lesz: vannak foglalkozások, lesz saját szobája stb. Már teljesen be van zsongva.