Megőrülök az anyósomtól! Mit csináljak, hogyan térítsük jobb belátásra?

És miért nincs még külön "Anyós" kategória a "Családi kapcsolatok"-on belül? :)

A sztori lényegében annyi,hogy teljesen úgy viselkedik a másfél éves fiammal,mintha nem is lennének szülei!Azt hiszi azt csinál a gyerekkel amit ő akar.Meg parancsolgat,hogy én mit csináljak vele ha ő épp nem ér rá!Viccen kívül

Már nagyon elegem van belőle,legszívesebben jól kiosztanám,de megígértem a férjemnek hogy nem cirkuszolok vele állandóan....

Ma is berontott délután,közölte a fiammal hogy vegye a sapkát,kabátot,viszi sétálni.Nem engem kérdez meg előbb...nem,majd ő tudja.Hát nem!Nem engedtem neki,mondtam,hogy már összeesik az álmosságtól ne vigye ki,amúgy is mindjárt hat óra....

ERRE!!!Felhívta a férjemet munkában,hogy most akkor ő miért nem viheti sétálni a gyereket?!

Elmondhatatlanul elegem van belőle!!!!!

(Elköltözni nem tudunk,kérlek titeket ezt ne is tanácsoljátok)

Azt nem tudom,hogy ha egy hatvanon felüli meglett asszonnyal nem tudom megértetni,hogy a nem az nem,akkor hogy várhatom el a másfél éves kisfiamtól.....

Ja,és akkor még ő van megsértődve,ha valami nem úgy van,ahogy ő akarja,és mondogatja a gyereknek,hogy az a

csúnya rossz anya nem engedi!

Néha legszívesebben megtépném.....

Tudom,le kell ülnünk vele,és elmagyarázni a dolgokat,de eddig sem jutottunk semmire,bármit is mondtunk neki.....

Minden hasznos tanácsot szívesen várok!

Köszönöm