Ha egy nő megharagszik, egy életre megharagszik?

De a kérdés ugye nem is ez volt

Hanam, hogy egy életre haragszik -e meg a nő.

NEM. Nem haragszik. És nem felejt.

A nők ilyenek.

80 évesek lesztek, és a tüske a szívében lesz. Remélhetőleg benőve rózsával.

És tudni fogja, hogy tüskéket mindenfelé találhat, de a rózsára vigyáznia kell.

A remény hal meg utoljára, higgy ebben és a szeretet oldja meg a dolgot, mert SZERETETTEL MINDEN MEGOLDHATÓ!

Előre! Ne állj meg, fog ez menni, de maradj józan!

Ülj le beszéld meg, menni fog!!!

Hát nézd, attól még, hogy nem a feleséged, nem kisebb a megcsalás ténye, és édesanyád halála sem jogosít fel erre. Ha pedig tényleg annyira megbántad, akkor pl. ne igyál többet. Legalábbis ne annyit, hogy ilyeneket megtegyél. Részemről egyetlen egyéjszakás kalandot meg tudok bocsátani. Többet nem. Egyébként elfelejteni biztosan nem fogja, de ha azóta kitart melletted, akkor szerintem iszonyatosan teperj, hogy kiérdemeld.

baudolinA

Na, most magadra rántottad a megcsalatásos véleményeket egy életre! Látod, meg se kell tenni, elég beszélni róla,s akkor sem felejtik el soha az életben! :)

Hát, ilyenek a nők. Erre kell számítani. Ha rossz leszel, húzhatod a nyakad, mert rá lesz újra borítva minden.

Sok sikert és szép napokat a kedveseddel! De ne bosszantsd fel őt, mert annyi!

Egy nő

Felelős vagy a dologért, te döntöttél, amikor a szádhoz emelted a poharat. Talán még nem kértél elégszer bocsánatot, talán igen, de ha visszakapod, tudd hogy megérdemled.

Ez sokat segít elviselni a saját döntésed következményeit.

Megpróbálhatod jóvátenni a dolgot. Talán egyszer sikerül, és ez reményt adhat.

Soha nem lesz a kapcsolatotok a régi, de ez már nem számít, csak az, hogy eljuss abba az állapotba, amelyben elmondhatod: "kellően vezekeltem a tettemért". Ha ezzel szembenézel és felvállalod, egyszer talán megsajnál, és akkor a harag és a sértettség átalakul együttérzésbe. Ez az egyetlen esélyed.

A kedves kérdező többször megfogalmazta, hogy a kérdés nem az ő vezeklésére, hanem a női lélek mibenlétére vonatkozik.

Szerintem egy nő bármikor előránthat egy őskori elfeledettnek hitt sérelmet. Ez nálunk , nőknél teljesen normális.

De a harag már nincs meg.

"Szerintem egy nő bármikor előránthat egy őskori elfeledettnek hitt sérelmet. Ez nálunk , nőknél teljesen normális."

Talán inkább ab-normális. A volt élettársam állandóan ezt csinálta (nem volt semmilyen megcsalás, csak a pályakezdők sorsa). Néhány évig bírtam, próbáltam kezelni a helyzetet, továbbvinni a kapcsolatunkat, aztán egyszercsak már elfogyott az erőm. Persze amikor elköszöntem, ment az őrjöngés, furcsálta hogy mégsem lehet gyötörni egy másik embert következmény nélkül, de hát talán nem kellett volna a terrort csinálni.

Azóta olyasvalakival élek, aki mentes ettől. Jé, évek óta boldogok vagyunk...