Mit csináljak velük? Várom a válaszokat.

Hajnalban(reggel 5-kor kelek),és ma d.u. le akartam egy kicsit pihenni,és közben ment a gép. És a tesóm(13) hazajött,és elkezdett üvöltözni,hogy vagy kikapcsolom,vagy üljek oda. Anyám is hazajött,és őis ezt mondta,pedig csak egy kicsit akartam ledőlni,olyan nagy hanggal beszélnek,hogy szerintem az utcán tisztán lehet érteni. Soha nem tudnak csenben lenni,nem tudok pihenni,nincs külön szobám,szóval még kizárni se tudom őket hogy nyugodtan tudjak pihenni. Gépezni se nagyon gépezhetek,pedig tanulok,nem lógok meg semmi,tesóm hazajön,ő csak pakol és kiabál,nem csinál semmit,mégis ő van elkényeztetve. Engem olyan szinten elhanyagolnak,hogy azt nem lehet elmondani,azt látni kell. Nem mehetek sehova,nem jöhet hozzám eggyik barátom se,nem aludhatnak itt,meg semmi. Tesóm gondol eggyet,átjönnek a barátnői,ilyenek. És nem kamuzok,ez tényleg így van. Már cikinek tartom a családom,apám is hazajön,olyan nagy hanggal van,mintha egy pályát kéne körbeüvölteni. Minden nap morog,minden nap megy a vita,ha nem lenne tesóm,tök nagy béke lenne. Ha rendbe akarom tenni a házat,mert sok cuccunk van ami nem kell,mondjuk nincsen kupi,csak minek vannak itt,ha rendet rakok én vagyok elővéve,minden fal fehér,egy színes szoba nincs,utálok itthon lenni. Semmi hangulata nincs ennek a háznak,ők meg lesz*rják.

15L