Mit tegyek ezzel a fiúval? Nagyon szerelmes vagyok belé, de én nem kapok annyit, amennyit érdemelnék, mi lesz velem?
22 éves vagyok, a párom 26. Neki nincs érettségije, gyakorlatilag mióta megismerkedtünk (6 hónap) nincs igazán munkahelye, jórészt én tartom el. Ez nem is lenne baj, de 70 ezer ft-ból nehézkes. Nem, nem akarja hogy eltartsam, kínban is érzi magát emiatt, plussz nálunk lakik. Szóval látom rajta, hogy nem esik jól neki ez a helyzet. De szeretem.
Az a baj, hogy olyan dolgokra költi a pénzt, amik szerintem fölöslegesek. Például fű, napi szinten, speed időnként. Én nem vagyok drog ellenes, jómagam sem mondok nemet egy jointra, ha van miből. De ha nincs rá pénz, akkor nem is gondolok rá. Ő viszont már nagyon nehezen van meg nélküle. Szerintem a drog luxus, és nekünk most nem tellik luxusra.
Én már leszokóban vagyok a cigiről, mivel nincs rá pénz. Ő ez irányban nem tesz erőfeszítéseket, és kezdem úgy érezni, hogy a fű meg a számítógépes játékok fontosabbak neki, mint én. Ugyanakkor mindezt elmondtam neki is, így ahogy itt leírtam, kicsit még durvábban is, és csak könnybe lábadt szemmel kérdezte, hogy tényleg így érzed? Ezt éreztetem veled, hogy nem te vagy a legfontosabb? Tehát biztos tényleg ő is szeret, de már nem nagyon mutatja ki. Az elején, míg nem éltünk együtt sokkal több figyelmet kaptam, apró ajándékokat, amiket most is úgy őrzök, mintha kincsek lennének. Mondanom sem kell, hogy most már ilyen apró ajándékok sincsenek. Ha van is valahonnan pénze, ami nem tőlem van, akkor azt a függőségeire költi.
Úgy érzem bármennyire szeretem is, most már inkább a káromra van ez a kapcsolat, mint hasznomra. De mit tehetnék? Ha most szakítunk nincs is hová mennie, szünetet nem tarthatunk, mert nincs hová mennie.
Fogalmam sincs mitévő legyek.
Ha szakítanék vele, azaz nem törődnék azzal, hogy mi lesz vele, akkor úgy érzem meghalnék. Mióta megvan az életemben, még ha az utóbbi hónapokban nem is kaptam tőle sok mindent, biztonságban érzem magam, és sokkal szebbnek. Ha nem lenne, nem vagyok biztos benne, hogy találnék más értelmet az életemben. Vannak barátaim, el tudnám terelni a figyelmem, de nem tudom hogy élném túl a hétköznapokat.
Mit tegyek?
Nyugtatót már rég nem csak az szed aki beteg és akinek szüksége van rá. A neten is biztos azért lehet venni kilószámra, nemde? Na mindegy.
A kérdezőnek csak annyit, hogy 5 évig éltem együtt egy hasonló pasival, csak a drog nem volt a képben. Igaz én nem szebbnek, hanem egyre értéktelenebbnek éreztem magam mellette. De pénzügyben az lett a vége, hogy ha volt is munkahelye, pénze sosem volt, ha volt, szintén marha értelmes dolgokra költötte.
Rezsit nem fizetett, sokszor én álltam a kaját, hogy éhen ne haljon... Szóval, reménytelen volt.
Höhöhö, én is egészségügyis vagyok, jelenleg segédápoló, orvosin harmad éves. Egyszerűen egészségesebb heti 1-2 cigi, mint napi 1-2 mg benzodiazepin. Ennyit erről.
Köszönöm a válaszokat azoknak, akik fölül tudtak emelkedni a sztereotípiáikon...
Ezt nem mondtam, h szüksége van rá... Sőt! Gondolom ti amolyan egészséges-életmód fanatikusok vagytok (ami manapság önálló kórkép a táplálkozási zavarok között!), és nem szedtek nyugtatókat. Nos, én látom, hogy nincs ember körülöttem, akinek ne lenne valamilyen függősége... Nekem a tanulás, és a nyugalom a függőségem, ez utóbbi jó, ha havonta megadatik.
A nyugtatók, a benzodiazepinek folyamatos szedése súlyos szövődményeket okoz, míg a cannabis MAXIMUM pszichés függőséget okoz. A speed valóban károsabb, mint a legális gyógyszerek, még mértékkel fogyasztva is (havi 1 alkalom), de hát istenem. 1 kortyot sem iszom, és jó ember vagyok. Nem mondanám magam drogosnak, de hozzáteszem a drogos sem egyenlő a rosszal. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!