Van rajtunk kívül olyan pár, aki 30 felett is a szüleivel lakik egy fedél alatt?

sokan vannak igy,de sokan alberletre szorjak el a penzuket.

nekem van lakasom,de ha nem lenne,akkor maradnek anyucinal. inkabb minthogy alberletre kidobjak penzt.

Én 39 éves vagyok,és a környezetemben élő rokonok,barátok,ismerősök is hasonló korúak..De már egyik sem él a szülőkkel egy fedél alatt.Én nem ismerek senki ilyet.A legtöbbjüknek nincs lakása,de külön albérletben laknak inkább mint szülőkkel..Vannak aki szintén nem a szülőkkel él,de a szülők házához építkeztek..Így nem egy fedél alatt csak egymás mellett élnek..

Ti nem tudtatok volna albérletbe menni?Azért a béke érdekében(meg az önállóság miatt) az albérlet még mindig jobb mint az évi egyszeri nyaralás..

Ismerőseim között is sok ilyen van. Nem költenek feleslegesen albérletre. Ott is kell alkalmazkodni a főbérlőhöz,a lakótársakhoz,és az rosszabb,mint a szülőkhöz alkalmazkodni! Ha valaki nem önző,nem magát tartja a legokosabbnak,az tud a másikhoz alkalmazkodni.

Csak ma erre sokan nem képesek. Nemhogy a szülőkhöz,de még egymáshoz sem!

Nekem olyan 30 feletti ismerőseim vannak, (igaz ők külföldön élnek, nem magyarok), akik önszántukból laknak a szülőkkel. Arrafelé még szokás, hogy több generáció együtt él. Örülnek, hogy nagy a család, van segítség, közel van a nagymama, aki tud néha vigyázni a gyerekre stb. Tehát nem is akarnak elköltözni.

Nővérem 29 éves lesz és pár éve a vőlegényével lakik albérletben, nemrég vettek egy viszonylag olcsó lakást hitelre. Így elmegy havi kb. 80 ezer a hitelre, de legalább külön élnek.

Megmondom őszintén, 30 évesen majd én is inkább albérletre dobok ki pénzt (mert valljuk be ez tényleg pénzkidobás), minthogy még itthon éljek, pedig hely nálunk van bőven, mivel csak anyukámmal élek, szép házunk is van, de szeretnék addigra önállósulni és nem akarom, hogy anyám éjszakánként hallgassa a szexuális életemet.

Ettől függetlenül mindenki maga döntse el, hogy mikor akar elköltözni és mikor lenne képes fenntartani egy lakást vagy házat.

Az önállóság nem függ attól, hogy a szülőknél lakik-e valaki.

És ha nem talál párt 30éves koráig, akivel összeköltözne, akkor feleslegesen dobjon ki pénzt albérletre?

Vagy mi van akkor, ha egyik szülő meghal, akkor a másik éljen egyedül otthon? Még ha jó kondiban van és egészséges, akkor is előfordulhat 50-60 körül már, hogy hirtelen rosszul lesz, vagy elesik.

Ti nyugodt szívvel külön költöznétek komoly ok nélkül, a szülő meg maradjon egyedül a lakásban? Az, hogy nem költöznek el, a szeretet, ragaszkodás kifejezése is.

Sajnos most az én egyik szülőm is egyedül lakik, mert testvérem messze talált munkát én meg tanulok. Aggódom is jó sokat. Pedig túl komoly betegsége nincs. Az egyetlen nyugalmam az, hogy a házat épp felújítjuk, úgyhogy heti kb. 3 napig biztos van nála valaki (ismerős a környékről, rokon), legalább addig, amíg dolgoznak.