Mit tegyek, hogy elfogadjanak?

2 éve vagyunk együtt a barátommal, én elég ritkán járok hozzájuk (3 havonta) a távolság miatt. Lényegében nem is a távolsággal van a gond, hanem neki van autója így általában ő szokott jönni, és ha megyek is hozzájuk akkor ő visz el, nem azért mert kényelmes lennék, de nálunk ez így alakult ki az elejétől fogva. Amikor mondtam neki, hogy elmegyek hozzájuk vonattal akkor azt válaszolta, hogy neki kocsival gyorsabb és így aggódnia se kell miattam.

A problémám viszont az, hogy van 3 testvére (egy lány és két fiú, közel velem egyidősek) de a 2 év alatt talán az egyikkel sikerült váltanom 2 szót, egyszerűen nem is akarnak beszélgetni, ha egy szobában vagyunk inkább kimennek... Én eléggé visszahúzódó, félénk vagyok és eddig úgy gondoltam ha nem akarnak velem beszélgetni akkor nem erőltetem, ha kérdeztem valamit akkor egy szóval el lett intézve.

A barátomnak szóltam, hogy engem ez zavar, ő csak azt mondta erre, hogy ők ilyenek, nem kell velük foglalkozni majd ahogy megy az idő jobb lesz a viszonyom velük. Lényegében az idegesít, hogy amikor mondja, hogy menjünk el hozzájuk, tudom előre, hogy kínos lesz mert a szülein kívül senki nem szól majd hozzám és elkerülnek.

Amikor először mentem hozzájuk, azt hittem csak azért viselkednek így mert még nem ismernek, de ezek szerint sajnos nem is akarnak megismerni...

Tudnátok adni valami tippet? Vagy tényleg hagyjam őket ha ennyire nem kíváncsiak rám?

Előre is köszönöm a válaszokat.

20/L