Szerintetek milyen az aki évekig nem beszél az édesanyjával/nagyijával egy sértődés miatt?

Húú,ez durva remélem sosem lesz ilyen köztem és anyukám között.Bele is halnék ha nem tartanánk a kapcsolatot.

Nem tudom más hogy van vele de én nem hinném,hogy van olyan ok ami egy jó szülő-gyerek kapcsolatot tönkretehet.

anyám és közém nemtudom,még nem volt ilyen

de anyám huga...nah az ott fordulhatna fel ahol van,remélem minél előbb..és lassan 10 éve hogy szivből gyűlölöm...okokat nem részleteznék,de van ilyen

de jah,most jut eszembe...van nekem egy biologiai apám is,nah vele idén 16 éve hogy nem beszéltem,utolsó emlék hogy menekülünk előle anyával,ő meg kisbaltával jön utánunk...ő is megdögölhetne,még mindig abban a házban lakik,ami az anyáé is (bár azóta van férje,öcsém,új ház,de akkoris)

Előttem válaszoló sok durvaságot írt. Na, de ha ebben nő fel, akkor bizony ilyen lesz. Sajnos a büszkeség, önteltség sok bajt okoz, a szeretet meg nem létezik, mint anyagi kategória. Megpróbálhatod valami családi ünnepre mindkettőjüket a másik tudta nélkül meghívni, de nem lehet tudni előre, mi lesz a végkifejlet.

Esetleg írd le a veszekedés történetét egy füzetbe, vagy a gépbe és nyomtasd ki, és mondj ilyesfélét: "Nézzétek, milyen érdekeset találtam a neten! Nahhhát! Hogy milyen emberek vannak?! Te tennél ilyet? És te mama? "

Én kibírom, évek óta nem beszélek anyámékkal. Nem részletezem, de van rá okom. Apámmal tartom a kapcsolatot, mert neki köszönhetem, hogy nem haltam éhen, anyámat az sem érdekelte volna, ő csak ment a pasik után, a pénz után. Most már nekem is van családom, de nem is ismerik a "nagyit".

Néha máshogy nem lehet.