Olyanok vagyunk mint a szüleink/nagyszüleink? Az önbizalomhiány "örökölhető"?

Gyerekkorodban nem volt úgy sokszor, hogy mondjuk anyukád mondogatta magára, hogy milyen csúnya. Vagy nem volt az, hogy gyerekkorodban mikor leszidtak akkor téged kezdtek el sértegetni, hogy ilyen hülye vagy stb..? Mert ha igen, akkor ehhez sok köze van a most kialakult képnek magadról.

Engem kiskoromban sokszor csúfolt tesóm és néha anya is mondott olyat. Szóval sok mindenért hibáztattak engem...És mára belőlem is egy önbizalomhiányos lány lett.

Szerintem biztos nincs veled semmi baj, csak meggátolnak a rossz berögzült gondolatok. Próbáld meg a jó oldalat is nézni, mert biztos hogy vannak olyan dolgok amik szépek rajtak. És azt hangsúlyozd ki.

Egyetértek az előttem szólókkal, ezt beléd nevelték.

Csak úgy tudsz kilépni belőle, ha elfogadod, hogy a fogaid úgy állnak, ahogy a nevetésed olyan, amilyen stb.

Nem volt még olyan tapasztalatod, hogy valakiben nagyon megragadott valami, pedig az átlagostól vagy tökéletestől nagyon messze állt? Nem kell mindennek tökéletesnek lennie.

Próbáld meg kialakítani a saját stílusodat, amibe beletartozik a nevetésed, a fogad, a beszéded és ne engedd, hogy mások ebbe beleszóljanak.

Persze javítani mindig javíthatsz, de azt te akard belülről és ne pedig a nagyid, ismerőseid, barátaid.

Az ilyen típusú megjegyzéseket engedd be egyik füleden a másikon meg ki, találj ki valami frappáns választ rájuk és tényleg ne emészd magad.