Mennyi időt töltesz a párod családjával?

A mostani páromnak az anyukájával 4 hónap alatt kétszer találkoztam, az elkövetkezendő időkben sem fogom sokat látni és nem azért mert nem szeretem, csak nem járok olyan sokat hozzájuk.

Az előző kapcsolatomban viszont néha én is így éreztem, amikor egész hétvégén rokonokat látogattunk, szülők, nagyszülők, nagynénik és nagybácsik, unokatesók stb...

Idegesítő volt egy idő után már.

Biztos, hogy számára azt jelenti? Az én szemszögemből: Veled akar élni, családot alapítani, stb., de a saját családjától nem akar elszakadni. Hiszen ők a gyökerei, ők nevelték, oda IS tartozik! Miért várja el minden nő, hogy a férfi szakítsa meg mindenkivel a kapcsolatot, miközben a nőnek az a legtermészetesebb, hogy minden nap felhívja az anyját, esetleg minden hétvégén menni kell hozzá, stb. Ugyan én egy kezemen meg tudom számolni a kapcsolataimat (ill. 3 ujjamon), de mindegyik azt várta el tőlem, hogy utáljam a szüleimet, a testvéremet, még én se járjak hozzájuk. Miközben az ő szüleik közelsége alapvető szükségletük volt!

35F

Mi hetente egyszer átmegyünk anyósékhoz ( egy utcában lakunk), meg kb 2 hetente a testvéreivel is találkozunk. Nem gond, szeretem őket, jókat beszélgetünk, néha kialakul spontán buli is.

Az én családom a szomszéd városban él. Anyuval heti többször beszélek, találkozunk is néha munka után, de ebédre pl. olyan 3 hetente megyünk.

28/N

első 1 évben nem is találkoztam velül,igaz kevesen is vannak,ő sem az én családommal,egyetemen voltunk,kolisok.

Aztán albérlet,ő szülei 15km-re,igy 3-4 havonta voltam kinn.

Mostanában a nagyijához együtt járunk,beteg szegény és egyedül van,és a papája is beteges,hozzá korházba látogatni,meg hogy párom legyen velük sokat,igy én is ott vagyok többet.

de sose éreztem azt hogy akkor beállhatok a sorba...

A szülei mindig a szülei maradnak,remélem nagyon sokáig még,én pedig a barátnője,majd egyszer feleése,teljesen más mint a szülők,nem szabadna se a barátnőnek elszakitani a szülőktől,de a szülőknek a leendő feleségtől,van normális egyensúly is...

A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 11:24

Nagyon igazad van.

Én nő vagyok! Neveltetésem során nagy gondot fordítottak a CSALÁD fogalmának megértésére. Páromat viszont annyira nem érdekli ez az egész, hogy saját édesanyja testvérét meg se ismeri. Nagyon szereti az anyukáját, de neki a kapcsolat abból áll, hogy kaja közben váltanak néhány szót. Mivel neki se nagyon fontos a dolog, így én se erőltetem. Pedig látom a szülein, hogy vágynának rá. Mióta együtt vagyunk, azóta valamelyest hosszabbodtak ezek a beszélgetések.

Szóval attól, hogy férjhez menetem, gyermekem született én nem fogom eldobni a szüleimet, testvéremet stb. Neki nem kötelező velem tartania, de én igenis meglátogatom őket bizonyos időközönként.

De a kérdésre válaszolva: általában minden hétvégén találkozom párom családjával, kb. 30 percet beszélgetünk

Kb havonta egy hétvégét töltünk náluk. Míg albérletben laktunk suli mellett,addig kéthetente egy 7vége az ő szüleinél,egy az enyémeknél.

Ha nem akarsz vele tartani,mondd meg neki és kész. Egyébként együtt éltek? Mert ha nem,akkor nagyon egyszerű,nem találkoztok aznap. Ha meg igen,akkor annyi,hogy neked most nincs kedved átmenni,nem hiszem,hogy megsértődne.