Vajon megszóltak érte?
Édesapám 2éve meghalt. Én mondtam anyunak, hogy nem szeretném őt megnézni a temetésen, biztosan elájultam volna. Azt mondta semmi baj, mert, legalább a szép emlékek jutnak majd róla eszembe, ha megnézném, akkor rögtön az a kép ugrana be róla először, ahogyan ott fekszik.
Erre én mit csináltam: mikor felnyitották a koporsót, egy az egyben elfordultam, konkrétan hátat fordítottam (neki!) és csak zokogtam.
Előttem állt egy távolibb rokon, aki nézte őt és mondogatta a fejét rázva: "Istenem, Istenem" Én meg rászóltam, hogy "Könyörgöm tessék már csendben maradni"
Azóta is ezen gondolkozom, hogy vajon megszólt-e ezért valaki, mert elfordultam, vagy apa haragszik-e rám érte!?:'(
Hiába kérdezném meg a családot, úgyis azt mondanák, hogy: "neem, neeem"
Ezért kérdezlek titeket, ti mit szóltatok volna, ha a halott lánya elfordul?
23L
szerencsésnek mondhatom magam,23 éves léttemre még senki olyan nem halt meg aki nagyon közel állt volna hozzám
a nyitott koporsót nem tartom jónak,az emlékeidben az mradjon meg ahogy élt,és jól volt,nem pedig ahogy a koporsóban fekszik
párom nagypapája nem rég halt meg,nyitott koporsó volt az első negyed órában,ő megáltt 3 méterre amig le nem zárták,csak mi ketten nem láttuk úgy...senki egy rossz szót nem szólt,hisz szive joga úgy gyászolni ahogy tudja,szeintem ott esett volna össze felnőtt férfi léttére...
felejtsd el ezt,csak a jóra emlékezz
Szia! Soha ne bánd, amit tettél. Testvérem (pedig ő férfi), megnézte apukánkat. azóta azt a képet látja először, ha rágondol. Még mind mai napig nagyon megviseli(az egész családot), pedig már 6 éve.
Édesapád soha nem haragudna rád ilyenért. Szeretett téged, amíg élt(bár szerintem csak akkor hal meg valaki, ha elfelejtik9, és hiszem, hogy halála után is veled van(muszáj hinnem, mert ha nem, akkor az enyém sincs velem és máshogy nem tudnám elviselni a hiányát).
Én személy szerint megnéztem, de nem emlékszem rá. Én az egész temetésre sem emlékszem. Gyakorlatilag semmire.
Őszinte részvétem, és sok erőt kívánok, hogy együtt tudj élni apukád hiányával.
8 éves voltam, amikor a nagyapám meghalt. A ravatalozóban nyitott koporsó volt, szerencsére túl magasan, hogy belelássak. Viszont a fél rokonság fel akart emelni, hogy lássam, én pedig teljes erőből ellenálltam.
Végül apám kapcsolt (az ő édesapja volt) és leállította őket, miután még az ő kérésére se voltam hajlandó megnézni.
Szerintem nagyon jól tetted, hogy nem nézted meg!
Egyszer egy kórboncnok ismerősöm bevitt a hullaházba. Vadidegen emberek voltak ott, de a mai napig rosszat álmodok tőle... Nagyon látszott, hogy halottak, viaszszínű bőr, furcsa "arckifejezés"...
Nekem 7 éves koromban halt meg az édesapám és szerencsére nem láttam, mert az utolsó pillanatban érkeztünk a temetése és becsukták a koporsót.
Pont ennyi idősen halt meg mint most én vagyok :(
Jelenleg 2 kislánnyal vagyok itthon és nagyon régen voltam kint a temetőben, de emléke a mai napig él bennem. Ha pl. meghallok egy Bikini dalt egyből ő jut eszembe. Bár nme kifogás, hogy itthon vagyok a picikkel és nem mentem a temetőbe ki nagyo rég, tudom, hogy megértené és nem haragudna rám. Szerintem teljesen normális vislkedés volt részedről is és tuti nem haragszik ezért...
29/N
biztos vagyok benne, hogy megérti azt, hogy nem mész a temetőbe olyan sűrűn. Nem az az igazi gyász, hogy ott állsz állandóan a sírja előtt, hanem az, amit a szíveddel érzel. Ő sem akarná, nem várná el hogy állandóan ott legyél!
Apu temetésén a honfoglalás szólt, mert még nagyon kicsi koromban tanította meg nekem két kézzel lejátszani a zongorán! És azóta nem a zongora, hanem a temetése jut eszembe róla, ha meghallom, vagy meghallgatom!:(
Köszönöm mindenkinek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!