Szenvedélybetegegek párjai! Hogy élitek ezt meg?

volt egy gyógyszerfüggő párom,nem birtuk sokáig

egy tiszta időszakában ismertem meg,pár hete együtt voltunk mire rájöttem,olyan mennyiségű sanaxot evett meg amire az orvos ahova elcipeltem,csak annyit kérdezett hogy maga mitől él még...

nem voltam hajlandó rááldozni az életem,leléptem mig nem sodort magával

anya egy alkoholistával élet 10 évig,én a gyerekük vagyok,bár embernek se tekintem,nem hogy apának,azt gyerekként végignézni,megélni...messzire elkerülöm a szenvedélybetegeket...

Alkoholista volt, és jól titkolta.

Együtt dolgoztunk, és sokszor előfordult, hogy valamiért "furcsa" hangja volt a gépnek. Olyankor ő hátrament ellenőrizni, elvégre ő volt a szerelő.

Csakhogy egyik este egy laposüveg esett ki a zsebéből.

Akkor derült ki, hogy nem volt semmilyen "furcsa" hang, csak meg kellett húznia az üveget.

Mozgássérült volt, és a fájdalmak miatt ivott. Állítólag.

Meg akkor is ha nem fájt neki semmije. Akkor örömében.

Egyébként kisebbrendűségi komplexusa is volt.

Mondtam, hogy ne igyon, vagy ha igen, akkor kevesebbet.

És elkezdett kevesebbet inni.

A végén már két doboz sör is elég volt neki, előtte 1 liter grappa, whiskey, hozzá 10-12 doboz sör.

Szerettem és meg akartam menteni, de balesetet okozott és belehalt. Pedig JÓZAN volt.

Rendőrségi papírok szerint.

párom füvezik

rendszeresen, de én azért nem hívnám függőnek mert nem remeg ha netán elfogy vagy nincsenek neki elvonási tünetei

mikor összejöttünk és csak összejárogattunk akkor sokkal többet szívott, de mióta összeköltöztünk az én kedvemért "csak" hétvégéken csinálja

rendes ember, amíg ilyen addig szerintem nincsen baj vele, persze most lehet hogy lehurrognak

aki füves cigit szív, és elvonási tünete van...ill nincs is elvonási tünete ennek...ezért nem remeg...ez max lelkileg hat...fizikailag nincs elvonási tünet...

a párom drogfüggő...mikor összejöttünk, tudtam, hogy szív (csak füves cigire van rákattanva...), nem tartottam problémának, mivel nem voltak problémák...foglalkozott velem, minden rendben volt...(amugy én is szoktam szivni, de amit ő művel, az már nem normális...sztem...)

most már két éve vagyunk együtt...emiatt a sz*r miatt semmi életcélja, nagyjából lesz*r mindent...engem is...pedig állítólag én vagyok a legfontosabb neki, engem szeret a legjobban...de a tettek nem ezt mutatják...minden egyes nap az a lényeg, hogy legyen zöldikéje, amivel aztán taccskésszé teszi magát...amitől aludnia kell...de ugye emellett ps3-azni is...plusz jönnek a haverok állandoan...de csak a zöld miatt..erről szól minden egyes nap...arról nem beszélve, hogy a különleges napokat is ezzel cs*szi el...(pl szülinapomra se lepett meg semmivel mer az a pénz is zöldikére ment)...még együtt vagyunk...de úgy érzem itt a vég...tovább nem bírom ezt így csinálni..én mellette voltam minden rosszban, kiálltam mellette, nálam jobbfej bnőt akarva se találna...mégis...egy szemernyi tiszteletet nem kapok tőle...hát igen...a hülye én vagyok h hagyom...de az a fránya feltétlen szeretet...gáz...

és bocsi a sok csunya szóért és pár ékezethibáért, de totál ideg vagyok...sikerült újból felhúznia...

22L

Az én párom gyógyszerfüggő volt. Opiát tartalmú gyógyszert szedett. Már megismerkedésünk előtt is szedte és semmit nem lehetett látni rajta. Rendes, intelligens embernek ítélte meg mindenki - csak én tudtam a függőségéről.

Mondtam neki, hogy nem szeretném az éveimet rá pazarolni, ha nem változtat. Mire mondta, hogy eddig nem talált jó indokot arra, hogy leszokjon, de most van (ez lennék én). Úgy, ahogy a cigiről is - egyik napról a másikra letette és nem is szokott vissza -, a gyógyszerről is lemondott. Szintén hirtelen megvonással. Persze a tisztulási időszakot rendesen megszenvedte, de támogattam.

Azóta tiszta, nem is nyúlt gyógyszer után és nem is vágyakozik utána. Szóval, ő betartotta az ígéretét, mert amúgy tudja, hogyha visszaszokna, akkor úgy s*ggbe billenteném és páros lábbal rúgnám ki az életemből, de úgy, hogy a lába sem érné a földet.