Mi lenne a helyes döntés elköltözés-ügyben édesanyámmal?

Most komolyan... Értelmes felnőtt emberek és nem ez az első ilyen kérdés.

Ha hisztérikus lesz, akkor a hisztérikája mellett mondod el neki, hogy te nem itt szeretnél élni, tehát választhat:

a: elköltözöl, ő itt marad, egyedül fenntartja, takaritja, stb.

b: elköltözöl, ő eladja, keres kisebbet.

Más választási lehetősége nincs, neked tök mindegy, hogy melyiket választja, de te attól még nem itt fogsz élni, felnőtt vagy, önálló életet FOGSZ kialakitani magadnak és a (majdani) szerelmednek. És nem, nem szeretnél VEL együtt élni, mikor családod lesz. És ez 1000%.

Aztán ennyi, szépen magára hagyod gondolkozi.

Aztán meg fél év múlva szépen elköltözöl. Siránkozni fog, nem foglalkozol vele.

Hidd el: túléli, se belehalni, se belebetegedni ne fog, de hát nem akar egyedül élni. De ezt NEM a te dolgod megoldani helyette, mert nem neked kell a TÁRSÁVÁ válnod azért, hogy ne kelljen egyedül élnie. Ezt vésd az agyadba.

Valószinűleg azért, hogy érzelmileg zsarolhasson, marad egy darabig a házban, hátha visszatérsz, majd egy idő után rájön, hogy már nem költözöl többé vissza és eladja, vesz egy kisebbet.

IGy ezzel a témával kár is cseszegetni, mert úgyis csak akkor fog kisebbet keresni, mikor tutira látja, hogy nélküled kell élnie tovább.

Mondjuk ez az élet rendje, csak ő kicsit jobban szereti és sajnálja magát a várható egyedüllét miatt, mint amennyire téged szeret, ezért képes lenne elvárni, hogy örökké ott élj mellette, csak hogy NEKI jó legyen.

Köszönöm szépen az ilyen önző szeretetet, pláne a saját anyámtól...

Elvileg jogod van elköltözni, de ha anyukád tart el és tanittat, akkor ne legyél meglepödve, ha miután elmentél, nem fog téged pénzelni.

HA meg tudod oldani a további tanulásodat meg a megélhetésedet (lakbér, kaja, rezsi), akkor költözz nyugodtan, HA viszont nem, akkor nincs sok választásod.

Ugyanis anyukádnak igy is elég sok kiadás a házra a rezsi, a te ellátásod meg az egyetem, emellett még egy háztartást fizetni lehetetlen.

Az meg, hogy ragaszkodik a házhoz: ha eddig ott élt sok-sok éve, akkor ott van otthon, nem nagyon hiszem, hogy máshol jól érezné magát. Ezen kivül az ingatlanokat elég nehéz JÓL eladni, igy jóformán semmit nem kapna érte, illetve nem maradna pénze belöle. Egy kisebb (pl. 2 szobás) ház nem kerül sokkal kevesebbe, mint egy 4 szobás, ha csak egy részét használják.

Azt viszont jobb, ha elmondod neki, hogy családosan nem vele akarsz élni - ezt idövel meg fogja érteni.

Nálunk kb. ez volt, miután elment apa, hazaköltöztem anyához, hogy ne legyen egyedül. Két év alatt viszont rájöttem, hogy nem tudunk marakodás nélkül együtt élni. Akkoriban párom sem volt, így anya gond nélkül élvezhette, hogy mindig a rendelkezésére állok (anyagilag, érzelmileg). Azt tudni kell, hogy én akkor már évek óta dolgoztam, volt megtakarításom. Anya abból a szempontból rendes volt, hogy amit csak lehetett, kifizetett (reszi, kaja), cserében viszont a nagy kiadásokat (lakásfelújítás) nekem kellett állni. Amíg nem volt senkim, mindig azt mondta, hogy ne maradjak egyedül, mert az nem jó. Bezzeg, mikor megismerkedtem a (ma már) férjemmel, rögtön jöttek a kifogások, hogy miért is ne legyen párom (nem illik hozzám, túlzottan hallgatok rá, a pasik mégsem olyan jó partnerek a mindennapi életben, mint egy anya). Érdekes, hogy nem "anyagilag" voltak problémái, nem a pénzem kellett volna neki, hanem az, hogy legyen otthon valaki, akin uralkodhat. Nagyon, rettenetesen nehezen emésztette meg, hogy elköltöztem otthonról. Nagyon sokat veszekedett, vádaskodott, szidott engem és a páromat is, hogy ő milyen egyedül van, milyen magányos, senki nem segít neki (amióta elköltöztem, szinte hetente hazamegyünk, amikor anyuka kitalált valami felújítást, mindketten segítettünk fizikailag, kétnaponta hívom, hogy mi van vele - vannak barátnői, jön az unoka stb.).

Kicsit hosszú lett, a lényeg az, hogy nem fogod megúszni a veszekedést, ha elköltözöl. Járj hozzá minél gyakrabban, de ne maradj otthon, mert meg fogsz bolondulni. Ő meg majd megnyugszik, kénytelen lesz. Ehhez viszont tényleg az kell, hogy legyen kereseted, mert ő tuti nem fog eltartani, ha elmégy!