Elmondjam anyának, h tiltása ellenére is együtt vagyok vele? Meg fog vajon érteni?

14 éves vagyok és van egy 22 éves barátom,akivel nagyon szeretjük egymást.Először sak barátok voltunk,amolyan lelkitámasz félesége egymásnak,majd lssanegymásba szeettünk.Engem kirángatott a depressziómból(nélküle érzem visszaesék)és megmentett az öngyilkosságtól.Ő több nekem,mint egy szerelem..olyan mintha a másikfelem lenne..nélküle nem tudnék létezni..Anyám viszont eltiltott tőle(úgy tudja soha nem is volt köztünk emmi..csak én szerettem volna,h legyen) és úgy érzem,h nem is a korkülönbségnek,hanem annak volt ebben nagy szerepe,h nem túl gazdag és nem is túl jóképű(legalább is anya nem találja annak) Imádjuk egymást ezzel a fiúval,azt mondta kész rám várni bármennyi időt..

Titokbanszoktunk találkozni,de ez nagypn nehéz.Énnem akarok várni..szerenénk már moziba menni,filmetnézni vagy csak úgyegyszerűen együtt lenni,félelem nélkül.

Nem udom mit tehenék/tehetnénk.Szeretném ha anya is elfogadná az életem értelmét...