Mikor megcsalt a párotok, magatokba néztetek, hogy mi volt az oka, vagy csak őt hibáztattátok?

17.20 as vagyok. érdekes,hogy tudjátok,hogy megalázva érzem magam,és sárba lettem tiporva, meg kitudja még mit....én soha nem éreztem ezt,de mindegy. Ja ,és még valami,nem visszafogadtam,hanem nem is merült fel a szakítás..Én megértem,hogy valaki számára ez nem fér bele,nekem belefért..Nem félrekuffantott,(nem rajta múlt)szimpla csók volt,nálam ez is megcsalás,már így is. Viszont azt is tudom,hogy érzelmileg,én jelentem számára a nőt. Emellett nekem is volt olyan dolog az életemben,amit már bánok.Ha egyikünk sem tudott volna túllépni ezeken,akkor most nem élnénk boldog házasságban,és nem rendezgetnénk a kisbabánk cuccait...

Nem kell megérteni az én álláspontomat,nem kell elfogadni sem,egyáltalán..Viszont szerintem még valamit nem kellene,ítélkezni,és "jobban tudni",hogy milyen az életem...

Kedves Mindenki!

Aki/k a 17.20-as válaszolót kioktatta/ák, Róla/Róluk már az itteni válaszaikból is kiderül, hogy nem képesek belátni saját rossz tulajdonságaikat. Nos... Valóban nem maradnék együtt azzal én sem, aki megcsal, de utána mindenképp elgondolkodnék, hogy mi vezetett ide. :) Nagyon igaza volt annak, aki azt írta, hogy a megcsalás 95%-ban! két ember hibája. Vajon honnan tudjátok ennyire jól, hogy a másik ok nélkül tette, amit tett? Én inkább azt gondolom, hogy az esetek nagy részében már NEM AKARJA megbeszélni a problémákat, mert amikor megakarta, nem talált fülekre. Mellesleg nekem is volt korábban olyan pár évem, mikor nem gondolkodtam el utólag, hogy mi lehetett a baj. Jött a következő....és láss csodát! ismét ugyanaz volt a probléma! Én hiszek abban, hogy vannak olyan helyzetek, amíg ismétlődnek, egészen addig, amíg nem tanulunk belőle. Leszoktam pl a "sárkányoskodásról", ma már egy nagyon boldog és békés kapcsolatom van. Hiszek abban, hogy ezt annak is köszönhetem, hogy képes voltam szembenézni ezekkel a hibáimmal.

A maradék 5%, amikor esetleg valóban nincs ok, akkor is jó átgondolni. Az én lelkem megkönnyebbült, amikor nyugtáztam, hogy én pedig jó voltam.... :D A lényeg szerintem abban van, hogy őszinte-e az ember saját magával szemben. :)

30/N

Az utolsóval egyetértek. Lehet,hogy én is kidobnám, de tuti kielemezném, hogy miért jutottunk idáig. Elgondolkodnék,hogy vajon én mennyire vagyok ebben hibás!

Anyukám mindig azt mondta,hogy csak már egy eleve elromlott kapcsolatba tud egy 3. belehegedülni! Szerintem ebben igaza van! Persze, először meg kell próbálni megbeszélni, de higgyétek el, van akivel nem lehet. Ott van pl. a férjem nővére. Annyiszor elmondtuk neki,hogy ne beszéljen úgy a férjével ahogy, ne nyomja el annyira. Mindig azzal jött, hogy ők jól meg vannak és ő igenis mindent megtesz a férjéért. A mindent az kb. az volt,hogy megfőzött! Aztán egy türelmesen végig szenvedett év után, jött egy lány, akibe beleszeretett. Igaz, ő nem csalta, de elhagyta sógornőmet. És mit szűrt le az egészből? Semmit! A mai napig állítja,hogy ő tökéletes asszony volt!