Mit tehetek ezügyben?

anyám és apám folyamatosan üvöltözéssel fogadnak. úgy kezdődik az egész, hogy apám hazajön, nyugivan, anyám hazajön elkezd veszekedni apámmal, okok nélkül üvöltözni vele, aztán apám ki akar menekülni a lakásból anyám ráncigálja vissza, ennek hatására ideoda borulnak, fetrengenek a földön, anyám sír és üvöltözik apám meg liheg és ismételgeti hogy "engedj már el", és alkalmanként ezek után verekedésbe fullik ez a dolog.

van két testvérem, egy szellemi fogyatékos fiú 22 éves és egy öcsém 8 éves. én 15 éves fiú vagyok és már elegem van ebből. mindennap ugyanez a cirkusz és elegem van, folyamatos stressz alatt vagyok, suliban nemtudom már hogyan ölelgessem a hozzám közel álló lányokat hogy pótoljam a szeretetet. nem akarom senkinek elmondani, mert félek, hogy azért nem fog szeretni, mert sötét családom van. házi feladatomat sem tudom megcsinálni már, a hétvégeket rettegve várom és minden este alig várom, hogy másnap suliba menjek.

ma odáig süllyedt a dolog, hogy anyám jegelte a fejét, a könyökét, és a lábujját. egyszerűen nemtudok ebben a környezetben élni, itt akarok mindent hagyni, önálló életet élni, de nem tehetem meg 15 évesen.

elválni nem válnak el, mert vallásosak vagyunk és vallásunkban nem elfogadott a válás.

1 órája meg már majdnem hívtam a rendőrséget :S elegem van ://

de nem szeretnék intézetbe kerülni, szeretnék olyan környezetbe kerülni, ahol béke van és nem vagyok elkorlátolva semmitől. mehessek délután ahova szeretnék és stb, de legalább a béke lenne meg :S

pszichológushoz kéne mindkettejüknek menni, de egyik se megy mert "nekem nincs szükségem pszichológusra, anyádnak/apádnak szólj".

Mit tegyek?? Nem tudok egyikkel se erről beszélni, egyik se néz magába, már próbáltam. pszichológushoz meg nem tudok elmenni, mert időre otthon kell lennem :((

már leírni sem tudom annyira fáj és sírhatnékom van :'/