Szerintetek nekem anyám akaratát tiszteletben kéne tartanom?

Sport? Ezt azért kérdezem, mert annak idején engem apukám nem akart soha sehova engedni, de sportoltam, az ellen semmi kifogása sem volt. Így aztán mentem edzésekre, versenyekre, edzőtábor, stb...

Tapasztalatból mondom, hogy mondhatsz te akármit, elengedni nem fog.

Ha továbbtanulsz középiskola után, válassz olyan sulit, ami messzebb van. És dolgozz mellette! Így függetlenedhetsz, pénzed is lesz - na nem sok, mert drága a kolesz vagy albérlet, az étkezés, a sulis költségek - de ha szinte magadat tartod el, nem fog tovább beleszólni ennyire az életedbe. Na meg esetleg több száz km-ről nem fog tudni ellenőrizni...

Nálunk is ez volt a helyzet, ha nem is ennyire kemény formában. A barátnőimmel találkozhattam, de buliba körülbelül ötször voltam életemben 19 éves létemre, mert régen nem mehettem, ma meg már egyrészt nem vágyok rá, másrészt félek anyámtól.

Komolyan, félek attól, hogy valamit megkérdezzek tőle, elmehetek-e ide vagy oda, mert mi van, ha azt mondja, hogy nem? Vagy ha igen, akkor is folyton pofákat vág... tiszta lelki nyomorék vagyok, de nem tudom mit tenni, mert tőle függök. És félek gyerekkorom óta, mivel igencsak agresszív nő.

Rendben, ma már sokfelé elenged, vagy annyit mondok hogy megyek valahova és kész, de ilyenkor is be kell jelenteni, hova, kivel, miért, meddig maradok - és nem anyai kiváncsiságként, hanem tiszta vallatás módjára.

Mert hiába múltam el 18, jött az a szöveg, hogy "amíg az én házamban laksz" - egyelőre nem tudok elköltözni. De amint sikerül, áment mondok, az tuti.

Nekem az apám volt ilyen,viszont anyu ahol tudott falazott,mert volt egy komoly kapcsom jó hogy gyerek voltam akkor,de 14től 16,5éves koromig jártunk,ő volt az első,apu nem engedte mert neki nem volt szimpi,nem jöhetett a küszöbnél tovább,ha kiharcoltam hogy átmehessek hozzá akkor is csak 30percet maradhattam és bekellett számolni róla h miért akarok átmenni hozzá..

Aztán kitalálta hogy 2hetem van rá hogy leépítsem úgy 1.5év után...Mert NEKI nem szimpatikus...(csupán azért mert farka volt..hiszen anyu jóba volt vele,apu viszont alapból önző volt mindig is )

Szóval mikor mondta h 2hetem van,megelégeltem és azt mondtam hogy VAGY NEM!! és a sarkamra álltam,azt mondta h nincs msá választásom,mondtam h majd meglátjuk,őt én szeretem,nem neki kell szeretni és ezt azér már nem tilthatja meg hogy járjak vele,lefeküdjek vele..elég ha a lakásból kitiltotta..

Aztán azt mondanom sem kell,hogy ezt a 2,5évet és a végén az együtt létek titokba náluk volt,vagy nálunk mig apu dolgozott,vagy éppen erdőben és egyéb eldugott helyeken...

Az első tiniszerelmet nem élhettem át teljes bedobással csupán egy ember önzősége miatt...

aztán azóta volt több pasim,egyiket sem szerette,végül is a mai napig nem tartom apák gyöngyének sőt... azóta is sok az összetűzés,de a mostani barátomat aki 4éve van végre elfogatda így 22évek koromra és nálunk alhat,szerintem beletörődött,bár az elején sokszor megkaptam hoyg ez az ő lakása,az is baj volt ha a barátomnak fájt a feje és ledőlt aludni az én szobámba...

Csak azt nem értem az ilyen apákba,h jó hogy ő tart el és az ő nevén van a lakás..De mi a fenéért nem húzott gumit ha ez az ő lakása,miért vállal gyereket,akivel majd osztozni kell a helyen?? És nem én kértem hogy csináljon meg,akkor lenne jogos az h mégis ő tart el-gondolat! Ő vállalta! ahova csinálta a gyereket,nem lehet kisajátitani h az az ő lakása...a gyereket meg főleg nem lehet kalitkába zárni és otthontartani mosogatásra meg arra h őt kiszolgálják.(arról is tudnék mesélni h neki ez lenne a természetes h kiszolgálom én is nem csak anyu aki napi 10órát dolgozik...)

22L

Bocsi hogy hosszú lett de remélem hasznát veszed az én példámnak (jah az ilyen szülőkkel nem lehet beszélni,engem is előbb megvert minthogy kompromisszumot kössön és végighallgasson norm.hangnemben..)