Hogy lehet feldolgozni, ha nem jön össze a baba, és körülötted már mindenkinek van?
Szia! Megállapították a meddőség okát?
Az unokatesómék is ebben a cipőben járnak, én segítek nekik, ahol tudok, ők lombikra járnak, kb. 4 éve várnak babára.
Egy csipetnyi kárörömmel... amikor ők panaszkodnak, mert sírós a baba, két hete nem aludt, lóg a melle a szoptatástól, egy perce nincs, hogy igyon egy teát.
Jó sok együttléttel: ami ne arról szóljon, hogy miért nincs baba, hanem arról, hogy még szabadok vagytok, oda mentek és azt csináltok amit akartok, nem kell babysitter, nem kell időben fürdetésre hazaérni.
Most kihasználjátok, hogy ketten nyaralni, hosszú hétvégére menni mennyivel olcsóbb, mint családdal.
A férjed más, nem akar erről folyton beszélni. Ez nem jelenti, hogy őt nem bántja, csak nem akarja azt, hogy a kettesben töltött időt ezt töltse ki.
Próbáltál már neten ismerkedni olyan nőkkel/párokkal, akiknek nincs gyerekük, vagy nem is akarnak?
Általában nekik az a "legnagyobb gondjuk", hogy nincs kivel elmenni szórakozni, összejárni, mert mindenkinek gyereke van.
A gyerekes barátnők felé próbálj te kicsit jobban nyitni, nekik most nehezebb, és ha ott vagy, legalább "babázhatsz" egy kicsit, de még élhetsz a lehetőséggel, hogy ha nyűgös vagy bekakál, akkor visszaadod.
:D
Az utolsónak igaza van, én is átvenném a kiélvezés stratégiáját.
Nehezen tudom átérezni a problémádat, mert én sosem szeretnék gyereket, imádom a független életet, nekem így tökéletes, viszont azt tudom, hogy milyen érzés küzdeni azért, amiről úgy gondolod ez életed álma, szóval ezt a részét abszolút át tudom érezni.
Próbálj lazán élni, terhesen nem lehet alkoholt inni, bulizni, nincs jó alakja az embernek stb. Szóval tudom hülyén hangzik és elég nehéz tanács, de próbáld meg a jobbik oldalát látni.
Köszönöm mindenkinek, hogy írtatok! Sajnos a jó alak, az már most sem az enyém, mivel PCOs-m van, és pajzsmirigyproblémám, így az összes csinos barátnőm előttem lett terhes, és én, "a duci" maradtam itt egymagamban. Párom annyira bezárkózott, hogy hiába vagyunk együtt itthon, ül a gép előtt és gyakorlatilag nem is beszél velem. Tudom, hogy ez csak idő kérdése, és kell neki egy-két nap, aztán rendbe jön, csak nekem ez az egy két nap egy örökkévalóság. Egyszerre várom, hogy a férjem végre kiheverje, meg egyszerre várom, hogy a barátnőm valamelyik családtagja ideszóljon, hogy bemehetek e hozzá a kórházba, vagy sem. De most már ezt a két napot nemnek veszem, mivel még fel is hívtam az ifjú apát, hogy hogy vannak, mehetek e, meg képet küldjön, meg ilyenek, és semmi. Nyilván nehéz neki, de hatkor kirakják a kórházból, 11re mehet be... Szóval éppen van ideje otthon egyedül küldeni két képet. Nem?
Köszönöm a tanácsokat, hogy élvezzem ki a szabadságot, meg hogy mehetek összevissza. Megfogadom. És azt is, hogy ha majd egyszer végre újra beszélünk a barátnőmmel, akkor hazahúzok, ha sokat sír a gyerek... :-) Máris jobb kedvem lett!!! Köszi!
Szia!Kezelik nálad a pcos-t?Nekem is az van.De nekem már van egy 2,5 éves kislányom és májusra várjuk a második babát:)Én merckformint szedtem meg peteérés segítőt,mindkét gyerkőc így fogant az első próbálkozós hónapba.
Ne légy szomorú tényleg élvezzétek ki a kettesben töltött időt menjetek kirándulni moziba ........és kitartást biztos nemsokára nálatok is kopogtat a gólya:)
Nem írtad, hogy az orvosok szerint lehet-e gyermeketek.
Én a helyetekben nem AKARNÁM görcsösen. Az együttlét ne a nemzésről, hanem az egymás iránti szeretetről/szerelemről szóljon. Lepd meg a párod egy gyertyafényes vacsorával, vegyél fel csábító fehérneműt, szeretkezés közben ne gondolkodjatok. Gondolom, hogy ebben a témában csak negatívan gondolkodtok mindketten. "Nekünk nem sikerül, nekünk már sohasem lesz gyerekünk...stb" Gondolkodj pozitívan, ahogyan az előttem válaszolók is írták. Most még szabadon mehettek szórakozni, tudtok éjjel aludni, mert nem sír a kiságyban a baba...stb. Gondolatban azonban mindig azt képzeld el, hogy milyen aranyos a babátok, gyönyörű család vagytok.
Sok sikert, biztosan nektek is sikerülni fog.
Köszi, hogy írtatok!
Liza, barátnőm kislánya, aki miatt kijött belőlem ez a kérdés, szintén Liza.. :-)
A PCOs-t december közepétől kezelik nálam metforminnal. 850-est kapok, vérvétel után felemelte az adagomat a doki napi három szemre. Pajzsmirigyre is kapok valamit, azt reggel kell szednem, picike fehér bogyó, a nevét most nem tudom. Annyit mondott, hogy ha ezek hatnak, akkor nagy valószínűséggel lesz peteérésem. És akkor megpróbálhatjuk az inszemet megint. De reméli, hogy nem lesz rá szükség. Semmit nem mondott biztosra, és nem is kell hiú ábránd.
Utolsó írónak: A görcsölési időszakomon túl vagyok. Még szeptember környékén leszoktam róla. Nem azon görcsölök, hogy uh, nem jön össze, és nem jár ezen az agyam, ha mondjuk hétköznap van, csak múlt héten két napot azzal töltöttem, hogy a legjobb barátnőmre vigyáztam, aki terhes volt. Mindenórás kismama. Egy napot meg azzal, hogy mentem orvoshoz a bajommal.. És aztán beindult nála a szülés mellettem.. És kint voltunk a városban. (pici város, minden egy köpésre, kórháztól kb 400méterre voltunk) Aztán éjjel jött az sms, hogy meglett Liza baba. Aztán két napig nem tudtam róla semmit, és vártam, vártam, vártam, vártam... És ez borított ki. Hogy nyilván Ő most nem tud felhívni, írni. De valaki a családból mondhatná, hogy hogy van, meg hogy bemehetek-e megnézni, és semmi. És ekkor agyaltam, és ez nem tett jót. És az utóbbi 8 hónapban nemigazán tudtam egyáltalán beszélni a pco-s problémámról, mert mindig azt hallgattam, hogy mennyire nehéz egy terhesség, és hogy mennyire szarul van.. Én meg úgy vágytam a rosszullétére, meg "tehetetlenségére" nyilván a jó értelemben.. És ez mostanra gyülemlett fel.
Gratulálok a babákhoz!!!
köszi, hogy írtatok!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!