Hogyan beszélnétek le a barátnőtöket, hogy ne kövesse el élete legnagyobb baklövését?

Barátnőm elég szörnyű családban nőtt fel, a szülei naponta, kétnaponta balhéznak. Többször előfordult, hogy az apja rátámadott az anyjára és fordítva egy-egy vita alkalmával. Egyszer felhívott egy ilyen vita során, hogy menjek át, mert szüksége van rám... akkor elmesélte, hogy nem bírja tovább, az utolsó csepp az volt, hogy miközben a szülei közé állt az apja a falnak vágta és elmondta mindennek.

Most ott tart, hogy megismert egy fiút kb. féléve, akit nem szeret, csak kedvel. Erről őszintén mesélt, amikor kiöntötte a szívét. A srác mostanában megkérte a kezét és ő igent mondott, mert úgy látja ez az egyetlen egy esélye van arra, hogy kitörjön a családjából. De nem akarom, hogy végső elkeseredettségében inkább belemeneküljön egy boldogtalan házasságba és ki tudja x év múlva lehet ugyanúgy járnának mint a szülei, veszekednek és ütik egymást.

Ezért arra gondoltam, megkérem%lebeszélem, hogy ne csináljon őrültséget azzal, hogy férjhez megy, hanem egyszerűen költözzön hozzánk. Szinte a testvérek lennénk és a szüleim is nagyon szeretik. Ők is belementek abba, hogy hozzánk jöjjön. Aztán idővel a szüleimtől elköltöznénk külön albérletbe, ha már talpra álltunk és az ő élete is rendbe jött.

Mit gondoltok jó ötlet ez arra, hogy ne vágjon bele élete legnagyobb hibájába? Ti mit csinálnátok a helyembe?

Egy aggódó, szerető barátnő 19/L