Hogy fogadnád a hírt, ha kiderülne, hogy a gyerekednek nem lehet gyereke?

Nagyon sok minden befolyásolná a viselkedésem.

Ő hogy fogadja? Hány éves? Hogy derült ki, mik az okai...

Próbálnék támaszt nyújtani, kibeszélni a dolgot, lehetőségeket mérlegelni, biztatni.

Őelőtte semmiképpen sem mutatni a kétségbeesést.

Igaz, hogy nekem nincs még gyermekem, de a Nővéremék hamarosan tervezik a gyerekválallást. Ha kiderülne, hogy nem lehet gyerekük, akkor először - ahogy már sokan írták - megpróbálnám megvígasztalni, pl. azzal, hogy az egyik ismerősünk és férje kb. 5-10 évig próbálkozott, de nem lehetett gyerekük. Náluk sem találtak kizáró okot, de nem jött össze sehogy sem. Aztán egyszer, amikor nem is számítottak rá, megtörtént a - számukra és a család számára - a csoda, a lehetetlen. Az apuka éppen ment haza a munkából, amikor a felesége hívta, hogy várandós! Nagyon boldogok voltak/ és boldogok azóta is, és van egy gyönyörű, hosszú, szőke hajú, kékszemű, 10 éves 'kis'lányuk.

Hogyha meg már teljesen "reménytelen" (BÁR AZT MONDOM, HOGY ILYEN NINCS), akkor még mindig ott van az a lehetőség, hogy örökbefogadhassanak egy kisbabát.

Én nem szeretnék sajátot, és anyummal ezt már tudattam, és egyet értett a dologgal. Ha esetleg örökbe fogadnék és neki nem lehetne saját gyereke, akkor biztatnám az örökbefogadásra.

26/l