Mekkora kell legyen a hullámvölgy ahhoz, hogy szakítás legyen a vége?

Nekem onnantól érne véget a kapcsolat, ha napokon keresztül nem tudnánk szépen beszélni a másikkal. A szavamba vágna a férjem, vagy nem érdekelné, mi van velem. (Nem egyszer kétszer, hanem huzamosabb ideig).

És ha mindez úgy következik be, hogy semmi különös esemény nem történt velünk vagy a kapcsolatunkban (pl. egy betegség, családtag halála stb.)

Nálam ott ér véget egy kapcsolat, amikor idegesít a másik, vagy úgy érzem én idegesítem őt; ha nem tudunk egymással szépen beszélni, és azt látom, hogy másokkal jóval kedvesebb mint velem; ha már nincs mit mondanunk egymásnak, és fellélegzünk, ha lerakjuk a telefont, hogy "na ezen is túl vagyunk mára"; ha nincsenek már közös programok, és nem is nagyon tennék érte erőfeszítéseket, hogy legyenek; ha azt látom, hogy minden más fontosabb a kapcsolatunknál mindkét részről; és ha mindezek mellett arra eszmélek, hogy már hónapok óta nem nevettünk együtt egy jót, és az együtt töltött idő inkább már csak egy kötelező feladat.

Ezek mellett nyilván még rengeteg olyan dolog van, ami véget vethet egy kapcsolatnak, és a súlyosságuktól függ, hogy megmenthető-e még vagy sem, illetve hogy a kapcsolat milyen szakaszában vagyunk, mert nem ugyanaz számít szakító/váló oknak egy tiniszerelemnél és akkor ha már vannak közös gyerekek. De én is azt vallom, hogy létezhet kiút, ha mindkét fél akarja; viszont ha csak az egyik, akkor nem biztos, hogy van értelme.

22L