Milyen rosszindulatú dolgokat követtek el ellened anyósodék? (Apóst is beleértve. )

Azt mondta, h biztos jehovák vagyunk(nála ez már komoly sértés), meg átmostuk párom agyát, de egyszer megkérdezte tőlem, h nálunk iszik, meg drogozik-e párom...mindezt azért, mert elege volt az otthoni "légkörből" és hozzánk költözött.

Azóta normalizálódott a helyzet, engem is elfogadtak, legalábbis felém ezt mutatják, és párom is visszaköltözött...de előtte mindennek el lettem hordva...

Lagzi után egy nappal azt mondta a Férjemnek, -a fiának, aki direkt nem táncolt vele, mert nem akart-

hogy : kisfiam, nem táncoltál velem, de nem baj, mert majd a következő lagzidban pótoljuk.(mindig is kinézett a családból, mást szánt a fiának).

Én meg ott álltam, egy napos menyecskeként, és nem tudtam, köpjek e vagy nyeljek.

Szerencsére Férjem jól megmondta neki a magáét, aztán ott hagytuk. Magának köszönheti.

Nálunk voltak vendégségben és már így is ráhúztak 3 napot a megbeszélt időtartamra. Mikor végre mentek volna el, kivette a hűtőből az egész sajtot, kettévágta és azt mondta, hogy ezt most ő elviszi, mert imádja a sajtot és sokat vett anno a fiának, ideje visszavenni belőle valamennyit... Mondom jó, vigyed :D

Valahol vicces volt a szituáció...

Megszületett az unokájuk, bejöttek másnap a kórházba meglátogatni. Császáros voltam, kivánszorogtam, kitoltam az ablakhoz a babát, hogy láthassák. Ettől felébredt és sírva fakadt. Az első reakciójuk az volt, hogy biztosan éheztetem, azért sír.

Következő látogatásuk már itthon volt, szintén sírt a lányom, erre: bizotan nem bánik veled jól az anyád, ezért sírsz.

Eltelt azóta 10 hónap, mind a mai napig sírva fakad tőlük a lányom ha meglátja őket, de nem veszik észre magukat.

Nagyon sok van a rovásukon, a férjem első házasságát már tönkretették, most azon mesterkedik anyósom, hogy a mi házasságunkat is tönkretegye, csak azzal nem számolt, hogy a párom eljutott odáig, hogy vissza mer szólni a szüleinek.

Szia, az "utolsó előtti" vagyok. Csak annyit tudok tanácsolni, hogy ne hagyd magad, igen, és is úgy látom, hogy túl sokat engedtél nekik az elején. Próbálj meg most a második unokánál okos lenni, keményen a sarkadra állni még akkor is, ha ez nekik nem tetszik.

Nekem már van két nagy lányom az előző házasságomból, így anyós az okos tanácsokkal nem nagyon nyomul. Bár, mikor 4 hónaposan azt mondta, hogy adjak neki bab és lencsefőzeléket, hogy jobb legyen az emésztése, hangosan röhögtem.

Férjem szintén egyke, jól elrontották a nevelését, most próbálom a lelkét és az egészségét helyrehozni. A férjem az anyjával kellett egy szobában laknia 30 éves koráig. Onnan nősült meg. Még belegondolni is tragédia. Az egész életére rányomta a bélyegét. Önzők a szülei, és velem is ezt akarják érvényesíteni, de engem keményebb fából faragtak.

Végigondolva a legszemetebb húzásuk eddig az volt ami 3 éve karácsonykor történt. Azóta csak köszönök, max válaszolok a kérdéseikre egy igent vagy nemet, de többre nem vagyok hajlandó. Ezt meg is mondtam nekik.

3 éve meghívtuk őket szentestére délután 4-re. Nálunk mindig ekkor jött a jézuska. Ajándékok a fa alatt, párom becsempészte alá, én a két gyerekkel kisszobában gubbasztva várjuk a jézuska csengetését és persze anyósékat. 1 óra elteltével telefonálnak, hogy nem indul a kocsi, menjen értük a párom. Mondtam, hogy szó sem lehet róla, jöjjenek taxival, majd mi fizetjük. Addig addig erősködtek míg végül a párom elment és délután 4 helyett este 7-re érkeztek. Én a gyerekekkel 3 órán keresztül ültünk a kisszobában és vártunk. Képzelheted, hogy milyen volt a gyerekeknek. Akkor este a vacsoránál egyetlen szót sem szóltam hozzájuk és azóta is módjával. Pontosan tudják, hogy mekkora szemétséget tettek a két gyerekkel, de játszák a szerető pótnagyszülőket. Bla, bla.

Nálunk is pont így van. A vér szerinti unoka a fontos, engem meg sem kérdeznek, hogy jól vagyok e, de nem is hiányzik. Bármit csinál a baba, mindenre azt mondják, hogy az apjától vagy abból a rokonságból örökölte. Mintha anyai ága nem is lenne a gyereknek.

Szerencsére a férjemmel ezeket meg lehetett beszélni, szóltam, hogy állítsa le az anyját, mert nem fogja látni az unokáját. Meg is beszélték, én vagyok a kiállhatalan, de gondolják csak ezt.Kicsit visszavettem a hevületből. Alig találkozunk, én nem szívesen hívom ide őket, inkább elküldöm a gyereket az apjával hozzájuk látogatóba. Nincs felesleges kínos feszengés. Nem érdekel, csak az, hogy nekünk és a 3 gyereknek jó legyen.

Próbáld Te is megbeszélni a pároddal, hátha ő is belátja, hogy ez így nem mehet tovább!