Ez csak nekem ennyire bántó? Te hogy reagáltál volna?

Na, na, lazulj el. Eddig inkább az jött le, hogy magyarázkodni próbálsz, és velünk megértetni a helyzetet. Valahol igazad van, hogy ha egyszer ő beállíthat hozzátok akárhogy akármikor, akkor nem fair hogy te viszont nem teheted meg ugyanezt. De nincs mit tenni, ő tudja, milyenek a szülei.

Ne erőltesd, ami nem megy. 22.25-ös pedig szépen összefoglalta a dolgokat. Mondjuk, nekem is van olyan érzésem, hogy a sértődés elsőfokon azért következett be, mert nem parádézhattál ott dicsfényben, hogy "hoztam tortát, én vagyok az égbőlpottyant meglepetés" Valahol ott volt ez is, ugye?

Mennyi idősek vagytok?

Azon akadtam ki h próbáljuk elmagyarázni hogyha spontán beállítasz akkor lehet ott akármi éppen. Nem vérfürdőre gondoltunk, csak egyszerűen bármi lehet éppen. De ha nincs is semmi akkor is van aki nem szereti ha csak úgy beállítanak hozzájuk. Biztos nehéz mindezt felfogni annak akinek a szülei nem akadnak ki azon ha csak úgy beállít a pasija, vagy aki nem látott még soha életében olyan szintű családi veszekedést. Írtad, hogy a te szülei is veszekszenek néha, sőt előfordult h előtte vitatkoztak, de próbáld elképzelni amikor úgy vitatkoznak hogy ordítanak egymással és ronda dolgokat vágnak egymás fejéhez, esetleg még trágár szavak is röpködnek. És te pont egy ilyen közepébe csöppennél bele.

Szóval engem az bosszant, hogy ezt nem értetted meg. Nem mondom h 1000% h ez lenne, de könnyen lehet. és akkor te is nagyon szarul éreznéd magad, meg a barátod is.

Sziasztok!

17 éves voltam,amikor az akkori barátom,becsöngetett hozzánk,meglepetés képpen,17 szál rózsával a szülinapomra.Anyukám szólt,hogy menjek ki a kapuba,mert itt van a barátom,egy nagy csokor virággal,de ne hívjam be,találjak ki valamit,mert a nevelőapám éppen akkor is nagyon be volt rúgva,ment a szokásos cirkusz.Én ezt nagyon szégyelltem,meg azt is hogy szegényesebb,"lelakottabb"körülmények között éltünk.Kimentem hát a kapuba,és iszonyatosan éreztem magam,össze-vissza beszéltem,hogy miért nem tudom behívni,még 5 percre sem,valami nagy családi eseményre fogtam,hogy nagyon sokan vagyunk éppen,mert jöttek a rokonok köszönteni,és alig férünk el,stb..amikor részegen,habzó szájjal kijött a nevelőapám,és ordítva utasított,hogy takarodjak azonnal befelé,és különben is ki ez a strici,meg mit akar?Amikor a barátom udvariasan köszönt neki,hogy jó napot kívánok,akkor visszakérdezett tőle,hogy "mit kívánsz te ne nekem,de tróger,te sz..rházi,mit kívánsz,nagy ló....szt a pi..ba???"Most 40 éves vagyok,de ezt soha sem felejtem el,annyira szégyelltem magam,és annyira fájt,hogy így történt meg a első "találkozásuk".Évekig elszégyelltem magam,és bár utána 10 évet töltöttünk együtt,ha a barátom megemlítette az esetet,mindig nagyon kellemetlenül éreztem magamat.A Ő meglepetése sajnos nagyon rosszul sült el...

hát igen, akármennyire is hihetetlen, de vannak ilyen szülők. az én szüleim is ilyenek, folyton veszekednek, hol egymással, hol velem. kevesen tudják elképzelni, hogy mennyire görcsben van a gyomrom, amikor elhívom magamhoz a barátom. "csak most ne kiabáljanak, csak most ne...mit fog róluk gondolni? azt fogja hinni, hogy én is ilyen vagyok..." csak ezek járnak a fejemben.

sztem a barátod arra számított, h vmi szexi ruhában fogsz megjelenni, ezért nem akarta, h csak úgy spontán átmenj. ezen ne sértődj meg, nem tehet róla, h nem meri bemutatni a szüleit Neked.