Kezd megromlani a kapcsolatunk a barátommal. Mindig mond mi olyat, amin én megsértődök, és aztán kibékít, de mindig ez megy újra és újra. Érdemes ezt elviselni, vagy jobb lenne mindkettőnknek külön?

Engedd meg, hogy dióhéjban elmeséljek pár dolgot az én esetemből, csak a fiú nézőpontjából. Pár hónapja ért véget egy kapcsolatom, és részben ez is probléma volt, amit Te itt írtál a külsőhöz való hozzáállásról. (Szexuális dolgokra ugyan soha nem kényszerítettem - szerencsére ő is akart mindent, amit én).

Viszont nem bírtam elviselni azt, hogy elvárta, hogy essek hanyatt, ha megvett egy szerinte (és az átlag szerint is) divatos ruhát, vagy a frizuráját csinálta meg ilyen futószalagos ribanc módon. Viszonylag hamar szóvá is tettem, hogy nekem ez a hozzáállás nagyon nem jön be. Azt mondta, azért követi a divatot, hogy tetszen nekem. Én elmagyaráztam neki, hogy a divat csupán bizonyos emberek szemszögéből jó, ezek pedig elsősorban olyan multicégek és túlajnározott tervezők, akik meglovagolják a nők tetszési igényét. Csakhogy ami szerintük jó, az nagyon sok férfi szerint gagyi, és egyébként is, egy igazi férfi nem nagyon tolerálja, ha a párjának mások befolyásolják a dolgait. Így elmondtam, hogyha valóban nekem akar tetszeni, akkor hagyjon fel a műp.csa stílussal, ha pedig mégis ez az álma, akkor elfogadom, de ne várja el tőlem az ajnározást. Nem tudom, nálatok hasonló e a helyzet, ez csupán egy lehetséges nézőpont a fiú részéről.

Azt pedig ugyancsak tapasztalatból, és abszolút jó szándékkal mondom el, hogy ha ezt nem sikerül nagyon gyorsan letisztázni, akkor jobb, ha amilyen hamar csak lehet szétmentek, mert hosszútávon ez így esélytelen. Minálunk legalábbis úgy tűnik, hogy mindkettőnknek jobb, ha külön úton járunk, megpróbáljuk megtalálni azt, aki jobban megfelel nekünk.

F/26