Van-e olyan közeli rokonod, akivel haragban vagy és nem beszéltek?

Igen, apukám egész családjával (nagyanyám,keresztanyám,nagyapám)... anyut ok nélkül bántják mióta benne van a családba, pedig nála jobb embert nem ismerek. A családjáért él, mindent megtesz értünk. De ők első perctől kezdve fúrják a házasságukat, bántják őt, megalázzák stb stb. minden ami gonoszságot csak el tudtok képzelni. Rühellem őket kb. 2éve egyáltalán nem is beszélünk, de persze így is megtalálják a módját, hogy fájdalmat okozzanak nekünk. Pl. a ballagásomra meg sem voltak hívva, de persze oda tolták a pofájukat. Annyira undorítóan viselkednek, hogy arra nincsenek szavak.

És hogyan lehet megoldani?

sehogy... soha...

amíg élünk/élnek nem lesz nyugtunk :( :(

igen, faterom. soha nem volt igazán kapcsolat köztünk, attól függetlenül, hogy a mai napig 1 fedél alatt élünk.

lelki terror alatt tartott, amióta az eszemet tudom. az utolsó csepp az volt a pohárban, amikor sorozatban lopta el a szappanjaimat (banális dolog, de itt nem a szappan a lényeg, hanem maga a tett) és mikor szóvá tettem, hogy legalább szólhatna, hogy elvenné, akkor még neki állt feljebb és közölte, én egy senki vagyok és kuss a nevem. még ő sértődött meg ezek után... ennek több, mint 3 éve. azóta egy szót sem szóltunk egymáshoz. úgy megyünk el egymás mellett, mintha a másik soha nem is létezett volna.

nekem megfelel így. végre felszabadultam. eszem ágában sincs javítani a kapcsolatunkon. ha majd egyszer bocsánatot kér tőlem őszintén (amit soha nem fog megtenni, ugyanis ő azt hiszi, ő az atya úristen) akkor hajlandó leszek megbocsátani, de a kapcsolatunk soha nem lesz jó... esélytelen. ő nem ismer engem, nem szeret, és nem is kíváncsi rám. soha nem is volt. ugyan én miért érezném irányába ennek ellentétjét?

nekem soha nem volt, nincs és nem is lesz apám. ilyenre, amivel megáldott a sors, köszönöm, de nekem nincs szükségem.

25/nő