Ma van a szülinapom, kaptam anyukámtól egy nagyon drága téli sapkát, aminek nem igazán örülök, mert van még ezen kívül egy csomó sapkám, és nem is kértem sapkát. A kérdés bővebben lent. Mit tegyek?

Én mindig megmondtam, ha vmi nem tetszett, vagy ha már megvolt. Tavaly kaptam a szülinapomra a nagynénémtől egy 6-7ezer Ft-os könyvet, ami már megvolt nekem. Megmondtam neki, hogy ez már megvan, és mit szólna, ha becserélném? Aztán elmentünk ketten a könyvesboltba és választottam helyette 1 másikat. Legalább nem kellett megjátszanom, hogy örülök az ajándéknak, és a nagynéném is boldog volt, hogy tényleg örömet szerzett nekem.

Anyukád felnőtt nő, meg kell hogy értse. Most még vissza lehet cserélni, és talán lesz heylette egy új pulóvered, vagy kesztyűd, vagy amire szükséged van. Ha meg kiabál, akkor kérdezd meg tőle, hogy mi jobb neki? Ha megtartod a sapkát, és talán soha nem is fogod hordani, mivel rengeteg sapkád van, vagy ha becseréled valamire, aminek tényleg örülsz, és rá gondolsz, amikor hordod?

Esetleg mondd, hogy vigyétek vissza együtt.

Hát, az biztos, hogy nem kívánom neked azt az érzést, amit most édesanyád érezhet...

egy anyuka...

Szerintem mikor az átlagos család olyan anyagi helyzetben van, hogy nem csak abból nem lehet mindent megvenni, amit szeretne az ember, de még abból sem, amire szüksége lenne, akkor az a hülye aki 1. nem kérdezi meg, hogy minek örülne 2. ha már meglepetést akar legyen már annyi esze, hogy nem egy olyat vesz ajándékba ráadásul drágán, amiből már van vagy öt.

Sajnos manapság egy csomóan a szükséges cipőhöz/pulóverhez/tesi zsákhoz is csak úgy juthatnak hozzá, hogy valamilyen alkalomra azt kérik ajándékba és elég szar, mikor valamire szükséged van, gondolod, hogy majd ajándékba aztán azt kéred és akkor lesz, helyette meg kapsz valamit, ami nem kell, mert van egy csomó belőle és akkor tudod, hogy amúgy nem fogod megkapni simán, az alkalmas lehetőség meg ki van lőve.

Nem értem, mért kell ezt személyes sértésként megélni. Nyílván nem az anyukáját akarta megbántani a kérdező.

Nem jó megfogalmazásban tálalta a dolgot, de kiabálásra, sértődésre nem adott akkor sem okot!

Kivel legyen az ember őszinte, ha már a saját szüleinek sem mondhatja el, hogy nem örül igazán az ajándéknak? Egyébként meg egy igazi anyuka úgyis látja a gyerekén, hogy tényleg örül-e az ajándéknak, vagy sem...

Kerj Tole bocsanatot, s ha ugy gondolod, akkor vigyetek vissza a sapkat, es csereljetek ki, vagy kerjetek vissza az arat!

En pl. mindig viragot, s melle penzt adok a gyermekeimnek, mivel mar kinottek abbol a korbol, hogy eltalaljam az izlesuket.