Létezik olyan, hogy 2 embert tényleg egymásnak teremtettek?! Létezik elsöprő, mindent túlélő szerelem?

Persze hogy létezik... A versek ben, a regényekben és a mesékben, ahol ideálisak a körülmények és mindenki fekete, vagy fehér (mármint mentálisan, tehát vagy teljesen jó, vagy gonosz)...

És a való életben is létezne, ha az emberek nem egymás hibáit vágnák egymás fejéhez, és az emberek nem jók vagy rosszak, hanem emberek...

Mi a párommal 3,5 éve vagyunk együtt, amolyan "álompár"-ként emlegetnek sokan, persze köztünk is vannak súrlódások. Nem igaz, hogy két összeillő ember nem veszekedik, vagy két összeillő ember között nincs nézeteltérés. Ilyen tényleg csak a mesében van. Viszont a kapcsolat minősége két emberen múlik és ezen emberek IQ és EQ szintjétől. Normális, hogy nincsenek anyjapics..zások veszekedés közben, nincs tányérhajigálás és ilyen szép dolgok.

Kell tudni türelmesnek és empatikusnak lenni néha, kell tudni szeretni, akkor is ha a másik "nem érdemli meg"...

ÉS kell tudni áldozatot hozni...

szóval szerintem létezik az a mindent elsöprő szerelem, de nem úgy mint a mesében. Aki a Titanik főhősére vagy Rómeóra vár az bevette a bogot már korán...

A rózsaszín felhő igaz, hogy elmúlik, de megmarad valami ami ennél fontosabb, a szeretet:)

Szerintem nem létezik. Én is azt hittem régen, hogy jaj majd úgyis visszajön hozzám az, akit szeretek. Az, akit az IGAZI-nak hittem. Aztán eltelt némi idő, változtam én, változott a felfogásom, és rájöttem arra, hogyha tényleg nekem teremtette volna az ég, akkor nem fajultak volna a dolgok odáig, hogy szakítunk. És nem okoztunk volna egymásnak fájdalmat a szakítás után.

Már lemondtam róla, már nem várok rá, és már nem is vágyakozom utána. Hiszen miért is tenném? Nekem nem Ő az igazi. És hogy létezik-e Igazi? Számomra nem. Mert neki kellett volna annak lennie, annyira szerettem. Mégis az lett a vége, ami - így hát csak annyit mondhatok: igaz szerelem csak a mesékben van, meg néhány optimista fejében. Én így gondolom.