Hogyan győzhetném meg édesapámat, hogy fogadja el tőlem a pénzt, és ne vállaljon plusz munkát?

Egyetemista vagyok, és végre elértem oda, hogy havonta kb. 50000 Ft ösztöndíjat, szociális támogatást kapok. Ebből már bőven ki tudnék jönni (kollégium, étel, közlekedés, ruházat stb...). Meg is mondtam a szüleimnek, hogy szeretném, ha ezentúl én ezeket fizethetném magamnak, és akkor édesapám az egyik plusz munkahelyét ott hagyhatná, és több szabadideje lenne. Erre hatalmas sértődés lett, édesapám majdnem sírva fakadt, hogy én semmibe veszem őt, és ő egy senki lenne, ha a legalapvetőbb dolgokat sem tudná kifizetni a lányának. Mondtam, hogy nem erről van szó, csak látom rajta, hogy fáradt, hiszen egyszerre két helyen is dolgozik, mellette meg még jár fát szedni is, hogy legyen tüzelőnk, és ezért gondoltam, hogy akkor ennyit megspórolnék a családnak. De hajthatatlanok, hogy ők a szüleim, és az ő dolguk, hogy róalm gondoskodjanak, és ahogy eddig is megtették, úgy ezek után is megfogják. Édesapám még azt is felhozta, hogy biztos az a problémám, hogy soha nem volt pénzünk márkás ruhákra, táskákra, meg nem jártunk nagyon nyaralni sem, és haragszom ezért rájuk. De hiába mondom nekik, hogy erről szó sincsen, csak gondoltam, ezt a pénzt akkor értelmesen használnám fel. Már azt is megpróbáltam, hogy a kollégiumi díjat befizettem magam, de akkor meg lerakták az íróasztalomra a pénzt, és nem vitték el, én sem nyúltam hozzá egy hónapig, de megmondták, hogy az az enyém, csináljak vele, amit akarok, költsem ruhákra, bulikra, hogy ugyanúgy élhessek mint a többi egyetemista diák. Végülis arra gondoltam, hogy akkor az ösztöndíjam nagy részét megspórolnám, és akkor ha végzek a főiskolával, lenne kb. egy millió Ft-om. Viszont olyan bűntudatom van, hogy én teszek félre a jövőmre, édesapám meg másodállást is vállal, hogy nekünk mindent biztosítani tudjon. Ti mit csinálnátok? Törődjek bele, hogy úgysem tudom őket megváltoztatni, és gyűjtögessek a jövőmre, vagy próbáljam még győzködni őket, hogy fogadják el a segítségemet?