Volt már olyan, hogy elvesztettétek a céljaitokat, és csak úgy beleéltetek a világba?
Nálam még nem, de félek, hogy egyszer ott kötök ki, miután végeztem az egyetemmel.
Most majdnem minden okés, barátok, tanulás, család, csak a szerelem nincs (sajnos képtelen vagyok kialakítani ilyesféle kapcsolatot) de kitöltöm az űrt hobbikkal és a barátokkal. Meddig lehet szerelem nélkül élni?
jajj de jó kérdés. most pont ilyen letargikus vagyok. a 2009es évem végig ilyen volt, semmi sem érdekelt, semmivel sem törődtem, semmi sem tudott felvidítani. Nem tudtam miért kelek egyáltalán fel, vártam az estét, hogy végre lefekszem, csak sokszor rosszat álmodtam, így az sem volt túl jó. Sok minden megfordult a fejemben... Gyakorlatilag olyan voltam mint egy zombi. Egyetlen egy fix pont volt, az pedig az edzés. Mentem minden nap!
Teljes mértékben antiszociális voltam, volt, hogy egy hétig nem beszéltem senkivel 1 percnél hosszabb ideig.
Persze rohadtul szerelmes voltam, csak hát jobb lett volna ha nem... Szóval inkább ne legyél szerelmes, mert abból semmi jó nem lesz.
Most gyakorlatilag csak a céljaimnak élek, jelenem nincs, csak jövőm. Mindent azok elérésének rendelek alá.
Most van valaki aki megérdemelné, hogy szeressem de nem tudok szerelmes lenni. Azelőtt belezúgtam volna százszor, de már képtelen vagyok rá. Valami eltört...
23f
Nálam is a teljes céltalanság van jelenleg. Ráadásul külföldön élek, szóval még ufónak is néznek...
Én nem látok ebből kiutat őszintén szólva. De valahogy biztosan lesz.
Örülj neki, hogy nem a munka, boldogság, alvás és hasonló problémáid vannak. Egy kedves pasit ezeknél könnyebb találni! Üdv
25N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!