Hogy lehet, vagy meg kell e bocsátani olyan testvérnek vagy anyának, aki olyat tett, amit már nem lehetne?

Velem most ez történt. Mindig volt valami, aminél besokalltam, de megbocsátottam, mert úgy voltam vele, hogy a család az fontos számomra, és talán én vagyok az, aki "keveset bír". Most viszont a legutóbbi esetben kisemmiztek mindenből titokban, valamint nagyon sok pénzzel lehúztak. Szeretet, érdeklődést irántam semmi nem volt, csak amikor pénz kellett. Én ezt már nem bírtam idegileg hova tenni, azóta nemis beszéltem velük. Egyszerűen hányingerem van tőlük. Ennek már több hónapja. A legjobb az egészben, hogy ők mindenért engem hibáztatnak, egy másodpercig sem néznek magukba. Én hiába lennék hajlandó megbeszélni, az csak abból állna, hogy még én kérjek elnézést. Csak attól félek, hogy mi lesz, ha így fogjuk leélni az életünket, hogy nem beszélünk többet egymással. Sajnos olyan kapcsolat sosem lesz köztünk, amilyet szeretnék, maximum ez a felszínesség és kihasználás irányomba, ami folytatódna, mint "szeretett családi" - kapcsolat... :(