Jó az én nézőpontom?! Nekem az, , anya-lánya" kapcsolattal van bajom. Én egy 14 éves lány vagyok, sokszor mondja, hogy ha valami gondom van mondajm el neki.

Hát, kicsit zaklatott lelkiállapotban írtad, de azt hiszem, értem a lényeget. Nem tudok sok okosat mondani, csak annyit, hogy 14 évesnek lenni nem könnyű... Se Neked, se Anyukádnak. Nem tudja, hogyan kezelje le, hogy a kicsi lánya hirtelen fiúk után kezdett érdeklődni. Te pedig szeretnéd, hogy megértsen, de nem megy... Jaj, nehéz.

Emlékszem, nekem is mennyi bajom volt Édesanyámmal ilyen idős koromban. Ugyanez. Ha nem mondtam el neki valamit, az volt a baj, ha elmondtam, akkor meg hülyének nézett. Most már, hogy felnőttem, és kívülről látom a dolgokat, tudom, hogy azért nem reagált le mindent tökéletesen, mert ő is csak emberből van. Viszont ilyen idősen a legtöbb lány rettentően érzékes, nagyon könnyű egy ügyetlen megjegyzéssel beléjük taposni.

Még csak annyit szeretnék mondani, hogy mindegy, hány Gilmore Girls-epizódot is látunk attól még az életben nem létezik, hogy egy anya és a kamasz lánya "barátnők" legyenek. Ez ugyanis ilyen idősen még nem egy szimmetrikus kapcsolat. Igenis kell, hogy az anya olykor tiltson, vagy csak határozottan elmondja a véleményét. Tudom, most nem csak erről van szó, de kikívánkozott.

Hamarosan jobb lesz. :)

25/N

Nem szeretnelek megbantani, de nem hiszem, hogy feltetlen elkell oda menned, foleg amikor a mamad nem engedelyezi.

En nem tudom, hogy mi tortenik, hogy a mai gyermekek ennyire a szulo ellen fordulnak, ahelyett, hogy szofogadoak lennenek es segitenenek talan. Mert ha igy viselkednenek akkor talan a szulo is jobban elengedne, mivel megerdemelte pl.

Szerintem ez a dolog csak Rad es Mamadra tartozik, amikor En ugy dontok, hogy nem engedem el a gyermekemet, akkor tudom azt, hogy miert nem.

Biztosan van olyan, amikor a mamad nyugodtabb talan olyankor kellene Vele beszelgetni,es akkor tudnad elmondani azt, amit szeretnel kozolni Vele. Hivd meg kozos setara pl, vagy irjal Neki levelet!

Jogos, hogy ki vagy bukva ezen az egészen.

Mondjuk én is nagyon félteném a 14éves lányomat a nagyobbfiúk között, még ha ott lenne az ugyanannyi idős barátnője, akkor is :) viszont meg kell hogy bízzon benned, főleg ha semmi durva dolgot nem tettél ezelőtt. :)

Talán amikor anyukádnak sincs nagyon dolga (pl hétvégén, ha nem dolgozik) és jó hangulatban van, akkor kéne nyugodtan megbeszélned vele ezt, vagy esetleg ha van rá lehetőség apukádnak elmondani (bár nem tudom, vele milyen kapcsolatba vagy).

Az én anyámmal is az volt a gond, hogy állandóan mondogatta, hogy nyugodtan beszélhetek vele, de sosem akart meghallgatni. Mert nem érdekli, nem ér rá, és alapból, ha valami problémám van, ne őt fárasszam vele.

Persze tény, hogy mi nem voltunk jó kapcsolatban, és ilyeneket má csak akkor mondott, mikor én zokogógörcsöt kaptam, mert nem bírtam idegileg egy-egy helyzetet. Azt javasolnám, tedd fel anyukádnak a kérdést: "Ha azt mondod, beszéljünk meg mindent, miért nem hallgatsz meg soha?"

Nem kell rizsa, bevezető és miegyéb, csak a nyílt kérdés.

Ugyanakkor, ha megengeded egy 19 évesnek, hogy tanácsot adjon: ne lázadj mindenben. Kell néha feszegetni a húrt, rendben, mert ha sosem próbálsz új dolgokat kicsikarni, akkor marad minden a régiben, de most épp egy olyan témával kapcsolatban írtál, amihez hozzáfűznék.

Normális anya nem engedi, hogy a 14 éves lánya pasizzon. Ne haragudj, de tény, hogy még gyerek vagy hozzá, és egy 14 éves kislány és egy 16-17 éves fiú között hatalmas a különbség... a fiúk többnyire szexet akarnak - és ne mondd, hogy nem, mert hidd el, tapasztaltabb vagyok -, és abszolút megértem anyukádat, hogy nem enged el. Én sem engednélek, és szerintem még sokan.

Ezt azért mondom el, mert annak sincs értelme, hogy olyan ellen lázadozol, ami épphogy értelmes dolog. Nem maradsz le semmiről, de ennyi idősen tanulj...tudom, maradian hangzik, de ez az igazság.

18:36-> erre ellenpélda

Én elengednélek, engedném hogy pasizz, mivel tudom, hogy a fiúknak is vannak érzelmeik (mivel én is az vagyok), és hogy nem mindegyik csak a szexre hajt. Nekem olyan szüleim vannak, hogy le se sz.arták, hogyha elmentem valahova. Ezt ne úgy vedd, hogy le a játszóra, vagy ki haverokhoz, hanem kemény 200km-es utazásokat is levágtam már 16 éves koromban úgy, hogy a szüleim nem is tudnak róla. Tapasztaltam igazából, nekem bevált, sok szép várost megismertem, sok embert megismertem. Mindegy, mindenesetre azt nem engedném még meg, amit én csináltam akkoriban, de azért egy ilyet megengednék.

19/f