Hogy kérjem meg a tesómat a költözésre, ha zavar?
Szétmentek a párjával karácsony előtt.
Ő költözött a lakásból, de anyáék nem tudtak volna neki egy albérletet fizetni, tőlem kérdezte, hogy "amíg ki nem találja, mi legyen", lakhat-e nálam?
Én többet vagyok a barátomnál, mint otthon, így nem éreztem, hogy zavarna azzal, hogy hétköznapokon ott van (hétvégére hazajár). Viszont ha én is otthon vagyok, amikor ő, egyszerűen zavar.
Maga a jelenléte, az, hogy nem tudok magam lenni, hogy hallom, hogy ott van.
Kérdeztem már finoman, hogy van-e valami terve már? Mert volt szó róla, hogy egész Pestet itt hagyja, átjelentkezik egy vidéki egyetemre, ahová járhatna otthonról. Azt is mondta, hogy keres olcsóbb albérleteket, de 100 alatt kb. szobákat sem lehet találni...
Mondta mindig, hogy nem tudja, mi lenne a jó, mert hogy ő még a békülésben is bízik, de ha elköltözne Budapestről, akkor kb. minden esély megszűnne erre.
Utcára nem akarom tenni nyilván, de nem gondoltam, hogy ennyire fog irritálni. Nem éltem még együtt abban a lakásban senkivel, otthon meg egy családi házban teljesen más... Megbántani sem szeretném, sértődést is elkerülném.
Ti hogyan kezelnétek ezt a helyzetet?
Én is azt mondom, hogy sanszos, hogy ebben a félévben már a nyakadon marad. Ha így is lenne, kezdd el trenírozni mindenképpen arra, hogy félév végén szépen költözik a szülőkhöz. És hogy igen, jó ötlet volt, hogy átkéri magát vidéki egyetemre, és anyuéktól bejár, tehát legyen kedves ezt a tervet követni.
És megértelek, engem is zavarna, bárki.
Pisti, nekem nagyon sok ez az együtt élés. Kérlek aprilistol/majustol/akármi keress egy albérletet valahol máshol.
Off
A lakás az kizárólag a te tulajdonod?
Szerintem ezt a félévet már megszívtad, de tanulj belőle tényleg, légyszi. Vizsgák végén tipli a szülőkhöz a tesódnak. (Aztán a vidéki egyetem, vagy ha Pest, oldja meg, ahogy akarja).
Amúgy sem értem, hogy pesti egyetemet hogy lehet arra alapozni, hogy a pasijával együtt él. Úgy kellett volna eleve gondolkoznia, hogy ha külön mennek, Ő fent tudna-e tartani egy albit, vagy meg tudná-e oldani valahogy.
Én abszolút megértelek, de őt is. Alig 1,5 hónap telt el ezek szerint a szakítás óta, az ilyen nagy döntésekhez (van-e esélye még ennek a kapcsolatnak, ha nincs, az hogy befolyásolja a tanulmányait) ez nem sok. Nem tűnik olyannak a leírásod, mintha visszaélne a jólelkűségeddel. Meg hát mégiscsak a testvéred (ha eleve rossz viszonyban lennétek, az más lenne)...
Persze, ha nagyon ki akarod tenni, érthető, akkor egyenesen meg kell neki mondani. Ha vállalod, szerintem kb. húsvétig érzelmileg csak összeszedi magát, akkor akár bérelhetne szobát pl. évfolyamtársakkal, ha az belefér anyagilag.
Tudom, hogy manapság az önzés áll mindenek felett, így le is leszek pontozvaba francba, de nem érdekel. Én segítenék a testvéremen lakhatás szempontjából, bármennyi ideig, ha ennyi érv szólna ellene, hogy "jajj zavar a jelenléte". Ahogy írod, hogy még keveset is vagy otthon, úgy meg nem is lenne kérdés. Legalábbis a mi családunkban a dolgok így működnek.
De ahány ház, annyi szokás. Ha nálatok nem ez van, akkor ülj le vele beszélgetni, mondd meg neki kerek perec, hogy te mit szeretnél, és gondolkozzon a megoldáson, mert rövidesen mennie kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!