Mennyivel jobb annak, aki huszonévesen alapít családot?

15 akk a hitelt se tudod fizetni...

Albérlettel sincs gond, ha van rá lóvé.

Nem terveztük hogy ilyen korán lesz. Tekintve hogy nekem így csupán 1-1,5 év munkatapasztalatom van. Tehát nálunk felcserélődött, először gyereknevelés utána karrierépítés következik. Eleinte két gyereket beszéltünk, most arra jutottunk hogy megállunk egynél.

Előnyként én azt látom hogy fiatal anyuka tudok lenni, egyelőre nem tudok más előnyt felsorolni:')

Mondanám azt hogy nem kell dolgozni járni, de lazább volt az amikor munkába kellett járnom, mint az hogy itthon legyek a kis 10 hónaposommal.

Biológiailag korábban jó. Én olyan szépen elterveztem, felsőoktatást után egyből baba, mire bölcsibe megy,lehet karriert építeni, mire 30 leszek már sulis és nekem is lesz jó munkám.

Csak se pasi, se egzisztencia, úgyhogy éveket csúszott a nagy terv. De legalább éltem családozás előtt,nincs hiányérzetem.

Én az első gyerekemet 26 évesen szültem, a harmadikat pedig 11 évvel később, 37 évesen, most leszek 40 pár hét múlva.

Ha valami előnye van, akkor az, hogy huszonévesen sokkal de sokkal jobban bírod a gyűrődést, ami a gyerekneveléssel jár, mint 40-hez közeledve.

hamarabb fölépülsz a szülésből, kevesebb ideig fáj a gátsérülés, gátmetszés, jobban alszol, jobban bírod a folyamatos éjszakázást, jobban tudsz a gyerek után rohangálni, kevesebbet idegeskedsz, stb, stb.

Ami viszont előny nekem, az a tapasztalat: már jobban tudom, hogy mi számít, mi nem a gyereknevelésnél, nem pánikolok hülyeségeken, lazább vagyok, mint huszonévesen. (Mondjuk, nem tudom, hogy aki az elsőt szüli ennyi idősen,arra ez mennyire igaz, nincsen összehasonlítási alapom.)

Fiatalon összejönnek, aztán meg tizenpár év után elválnak és ott marad (nagy eséllyel) az anya egyedül a gyerekkel.

Vagy együttmaradnak a hitelek miatt, de egy kihűlt kapcsolatban. Biztos van kivétel, a boldog kapcsolat is, de ritka.

Egyébként gyereket vállalni minden életkorban szívás.

Az első gyerekemnél 26 voltam, a másodiknál 31. Ez nyílván még nem hatalmas különbség, de már így is észreveszem:

- az elsővel még energetikusabb voltam, nehezebben fáradtam, illetve mivel korban közelebb voltunk máshogy kapcsolódtam hozzá, ezt nem tudom jól megfogalmazni.

- cserébe a másodiknál már sokkal tudatosabb vagyok, bár részben ez az elsőnél szerzett tapasztalatok miatt van így. Anyagilag most stabilabbak vagyunk, de szerintem ha nem született volna az első akkor a pénzügyekben is kevésbé lettünk volna tudatosak.

Kinek mi, én biztosan nem állnék készen.

Kell egzisztencia, élettapasztalat és stabil háttér.

Nem irigylem azokat akik már 20 évesen ezzel töltik a szabadidejük nagy részét(és egy gyereket igen is életünk végéig vállalunk).

Szóval szerintem biztosa nem, 20-on éves fejjel.

Szerintem mindenki abban az életkorban szüljön, amikor igazán gyereket akar. Ha ez csak a 30-as évei végén jön el, szüljön akkor. Rizikósabb ugyan, de akkor is jobb, mint egy nem kívánt gyerek huszonévesen.

A késői szülésnek is megvan az előnye. Van idő összecsiszolódni és sok közös élményt gyűjteni. Mire jött a gyerek, mi már egy összeforrott pár voltunk. A gyerek előtti évek rólunk szóltak. Visszatekintve évekig tartó mézesheteknek tűnnek. A gyerekek utáni évek viszont már elsősorban a gyerekekről szóltak. Nekünk ez így volt jó, de mindenki más.