Elvárnátok a gyereketektől, hogy adjon bele a háztartásba? Jogosan nem akarják ezt a szüleim?
Sziasztok!
Pályakezdő vagyok és sikerült elhelyezkednem. A pénz annyira nem rossz ahhoz kepest, hogy kényelmes a munka és Magyarország kevésbé jól felszerelt részéről van szó, szóval nem panaszkodom. (Nettó 300 hétfőtől péntekig 6-7 óra irodai munka, tudom, hogy ez kevés, de már nem bírtam itthon ülni, ki készülök itthon.. Ez a bér kezdő bér, remélhetőleg emelkedni fog)
Értelemszerűen így, hogy lesz keresetem, adni szeretnék a háztartásba a szüleimnek, hisz náluk lakom (víz, áram stb.). Szerintük nem kell, és épp az imént ezen vitatkoztunk, mert hogy Ők ezt nem fogadják el.
Viszont az én álláspontom meg az, hogy márpedig mégha nem is elvárt, de illik beleadni valamennyit.
Az egyik fő érv az náluk, hogy azért ne adjak, mert a testvérem sem ad. (Másfélszer ennyit keres, mint én, csak Ő valahogy más.. Neki meg sem fordul ilyen a fejébe, hogy bele kellene adni a dolgokba, a szüleim pedig nem fogják neki mondani)
Nem élünk olyan nagy lábon. Jól élünk, van házunk, tudunk mit enni, nem nélkülözünk. Inkább úgy fogalmazok, hogy nem vagyunk gazdagok, de szegények sem. Vannak nálunk jóval rosszabb helyzetben lévő családok is.
De tudom azt, hogy mit meg nem tesznek értünk a szüleink, sokszor nélkülöznek csak azért, hogy nekünk "gyerekeknek" jobb legyen.
Pont ezért számomra evidens, hogy 100% hogy bele fogok adni a dolgokba még akkor is, ha a testvérem nem fog továbbra sem.
A teljes élelmiszerem is én szeretném állni, de akár hogy győzködöm őket, nem engedik. Nagy nehezen rávettem őket, hogy akkor havi 20 ezret teszek a rezsibe, +a húst megveszem én magamnak. Szóval kb. +40 ezer fog az Ő zsebükbe maradni minden hónapba, ami elég nagy segítség lesz nekik.
(A kaja téma azért ilyen nálunk, ugyanis nem eszek meg mindent, mert edzeni járok és fontos számomra, hogy relatív egészségesen egyek és meglegyen a kellő fehérjebevitel. 3 éve már külön főzök magamra.)
Mi erről a véleményetek? Szerintetek is én reagálom túl ezt?
Nagyon rendes tőled ez az elgondolás, öröm látni, hogy ilyen is van!
Valóban az első bevásárlós ötlete tök jó, de ha így se akarják a szüleid, akkor tedd félre a pénzt.
Azzal is jól jársz mindenképpen, örülj a támogatásnak! :)
A rezsi 20 ezret mindenképpen bele fogom adni. Ha a kaján variálnának és ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra se én álljam a saját élelmiszereim, akkor ezt a bevásárlásos dolgot mindenképpen be fogom vezetni.
Ők megveszik az én alapanyagaim? Akkor én meg azt, ami nekik kell.. :D
4# Örülök, nem arról van szó, csak egész idáig ők segítettek és kicsit szeretnék könnyíteni a helyzetükön. Nyilván soha nem tudom visszaadni nekik azt a törődést, amit adtak, de talán ennyivel is segítem őket.
5#
Tudom, hogy érzelmi alapon nem szeretnék.
Azt is tudom, hogy hiába a testvérem nem ad bele semmibe, akkor is jól esne nekik, ha beleadna Ő is a dolgokba, de nyilván ezt nem fogják neki mondani. Ugyanúgy nekem sem mondanák soha, hogy X összeget adják bele XY dologba, szóval ez csak rajtam fog múlni. Megtehetném, hogy nem adok bele semmibe, de azt meg az én mentalitásom nem tolerálja.
Nézd, nekem még kicsi gyerekeim vannak, de....
... de gürcöltünk a férjemmel jó pár évet külföldön, dolgoztam két munkahelyen, tanultam munka mellett, spóroltunk eleget már eddig is, hogy megteremtsünk egy saját otthont, mint az önálló élet és a gyerekvállalás alapját. Spórolunk most is, hogy normálisan felneveljük őket és tudjunk egy kis önerőt félretenni nekik.
Szóval, tudva milyen iszonyatosan sok lemondással jár a nulláról indulva megteremteni ma az önálló élethez szükséges dolgokat, én biztosan nem kérnék el a gyerekemtől egy forintot sem, amíg azt látom, hogy nem elherdálja a pénzt, hanem gyűjt ő is az önálló életre. Havi 300 ezer forint az soknak tűnik, de kb. semmi azt tekintve, hogy mennyire kerül akár csak egy kis panel lakás.
Én nem akarnám, hogy a gyerekemnek ugyanolyan lemondásokkal teli, küzdelmes fiatal kora legyen, mint nekünk volt, pont ezért nem kellene a pénze, ha meg tudnánk élni nélküle is. Gondolom, a szüleid is ezért nem kérnek el pénzt, és nem is éreznék jól magukat arra gondolva, hogy annyival kevesebb jut neked, lehet, már azért is rosszul érzik magukat, mert nem tudnak semmi kezdőtőkét adni.
Hidd el, ezt meg kell becsülni, hogy ennyire támogatnak, mert nem tudod még milyen az, amikor már 10+ éve dolgozol, és még mindig olyan messze vagy sok dologtól. Köszönd meg nekik azzal, hogy nem cseszed el a pénzed, hanem gyűjtöd, ennek jobban fognak örülni, mint annak, hogy te kifizeted a majd, miközben azt látják, hogy mások meg lakást vesznek a gyerekeiknek.
Teljesen egyet értek veled. Nagyon szép dolog,hogyv te a kisebből is próbálsz terhet levenni a szüleidről.
Esetleg,ha nem sértelek meg,(mivel sajnos van erre is példa),arra azért már így az elején figyelj,hogy ez ne legyen elvárás tőled. Pl neked is jöhet egy olyan hónap,hogy nagyobb kiadással kell számolnod,és nem tudsz annyit adni. Ők meg közben hozzászoktak a plussz bevételhez. Ne értsd félre,nem a szüleidet bántom ezzel,csaknsajnos a jóhoz hamar hozzá lehet szokni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!